Vasútak.
Vasútak.
Győrt az öt irányból összefutó vasúti vonalak a Dunántúl legélénkebb forgalmi góczpontjává tették. A vasútak e vármegyében is a XIX. század első felében keletkeztek. Bécsben a 30-as években báró Sina vezetése alatt álló bizottság a Bécsből Győrig vezető vasútat tervezte, de megvalósítása sokáig késett. Végre 1855 decz. 24-én nyílt meg a bruck–győri 78 km. hosszú vasútvonal, 1856 aug. 10-én a győr–újszőnyi 37 km. hosszú vonal és 1884-ben az újszőny–budapesti. A budapest–brucki vonal jellege a vármegye területén sík és a budapest-jobbparti üzletvezetőség alá tartozó győri osztálymérnökség kezeli. E vonal legnagyobb műtárgya a 170 m. össznyílású rácsos vashíd a Rába fölött, Győrött. Ugyane híd pillérjein fekszik a győr–sopron–ebenfurti vasút hasonló vashídja. Ezenfelül a Rábcza fölött Abdánál rácsos vashíd van, két, egyenként 42.7 m. nyílással. Budapesttől Győrig a vasút 2 vágányú; Győrtől Bruckig egyvágányú. A pálya J1 rendszerű 42.7 kgr.-os aczélsinekből áll. A gyorsvonatok első rendűek és 70–90 kilométer sebességgel közlekednek.
Midőn a kiegyezés a vasútakat egészen a magyar kormány és a törvényhozás körébe utalta, a vasútügy gyorsabb fejlődésnek indult. Az 1869 : V. t.-cz. a Kisczelltől Győrig terjedő vasútat engedélyezte mérföldenként 36.400 frt költséggel és kamatbiztosítással. 1871 október 1-én nyílt meg a győr–szombathelyi 125 km. vasút. Kezeli a kisczelli osztálymérnökség.
1876 január 3-ikán nyílt meg a győr–sopron–ebenfurti 86 km. magánvasút; 1891 május 1-én ennek győr–rábaparti 1.6 km. vonala. 1895 decz. 31-én nyílt meg a győr–veszprém–dombóvári vasút 110.6 km. szakasza; azután a győr–bakonyszentlászlói 34.6 km. szakasz, 1896 aug. 2-án és 1896 decz. 16-án a bakonyszentlászló–jutasi szakasz 41.6 kilométerje. Összes hossza 186.4 km. Kezeli a veszprémi osztálymérnökség. A győri pályaudvaron naponként 60–80 vonat megy át, indul és érkezik.
Győr vármegye területén a vasútak összes építési hossza 92.5 km.; a város területén pedig 27.8 km., összesen tehát 120.30 km. Átlag esik 100 négyszögkilométerre 6.24 km. illetőleg 61.78 km.; és 1000 lakosra 92.59, illetve 88.82 km. vasút. Győrött egy évben összesen átlag 338.705 utas száll fel. Ezt a számot Budapest meghaladja 4,683.429, Debreczen 718.929, Miskolcz 456.000, Nagyvárad 140488.000, Pozsony 1,068.000, Szeged 665.000, Szolnok 368.000, Szombathely 339.000 és Zágráb 375.000 utassal.
Közúti vasút a vármegye és a város területén még nincs. Legújabban azonban Erdély Ferencz városi főmérnök elkészítette Győr város közúti vasútjának a tervezetét.
