A népiskolák.
A népiskolák.
Népiskoláink legrégibb történetéről és keletkezéséről a hiteles adatok hiányoznak. De ha figyelembe veszszük, hogy Győr a legelső püspöki székhelyek egyike volt, igen valószínűnek kell tartanunk, hogy a győri püspök és a pannonhalmi apát királyi rendeletből is gondot fordítottak a népoktatásra és hogy akkor már parochiális iskolák állottak fenn. Egyes adatokból következtetni lehet arra is, hogy a XV. században a parochiális iskolák száma növekedett, de a mohácsi vész után következő viharos időkben a népoktatásügy Győr vármegyében is hanyatlott. Örvendetes javulás állott be, midőn a protestánsok is e fontos ügyet oly melegen felkarolták és több győrmegyei protestáns iskola alapját már akkor megvetették. De a magyar főpapok között is akadtak áldozatkész Maecenások, a kik hiveik oktatása és a régi hitben való megőrzése végett a népiskolákra nagy gondot fordítottak. Igy Ujlaki Ferencz, Listi János és Draskovich György győri püspökökről tudjuk, hogy a kath. közoktatás fejlesztésére nagy áldozatokat hoztak.
Az első hiteles adat 1680-ból maradt fenn, a kónyi kerület canonica visitatiójában. De ennél sokkal fontosabb és kimerítőbb az a canonica visitatio, melyet 1698-ban végzett Lacza János győri kanonok, I. Lipót király rendeletére. Ez nemcsak a katholikus, hanem a protestáns iskolák és templomok állapotát is ismerteti. Negyven győrmegyei község iskoláiról, templomairól, parochiáiról számol be nagy részletességgel. E szerint csak 14 községben volt rendes tanítás. A tanulók száma 7 és 20 között váltakozott. Rendes iskolaépületek voltak Kónyban róm. kath., Mérgesen ág. h. ev., Örsön ref., Taápon ref. és Kajáron ág. h. ev. A többi 9 községben a tanító saját lakásán tanított. Ezek közül egy volt róm. kath., a többi ág. h. ev. és ref. A 40 községben a lakosok nagyobb része protestáns volt.
213Az 1748-ik évi canonica visitatio már fejlődést mutat, mert több az új iskolaépület és a tanítók is jobb javadalmazásban részesültek. Gróf Zichy Ferencz győri püspök, a ki az egyházmegye közoktatásügyét annyira szívén viselte, buzgalommal karolta fel ez ügyet. Fáradozásának eredményét mutatja az 1770. évi összeírás, mely határozott fellendülésről ad számot.
Az 1777-iki Ratio educationis a győrmegyei népiskolákat a győri kerületi főigazgató fennhatósága alá helyezte, a kinek a királyi felügyelő (inspector) segédkezett. Első főigazgató volt gróf Niczky Kristóf, verőczei főispán.
A Helytartótanács a kegyurakat és földesurakat új iskolák alapítására kényszerítette, de azoknak fenntartását a községekre ruházta. Innen van, hogy a győrmegyei kath. iskolák legnagyobb része a győri püspök, a pannonhalmi főapát, az Esterházyak, a csornai és pápóczi prépostok, mint kegyurak és megyei birtokosok adományából keletkeztek a XVIII. században. A protestáns népiskolákat egyes áldozatkész birtokosok és maguk a hitközségek alapították a XVI. és XVII. században.
Az 1788-ik évből fennmaradt összeírás szerint – Pinnyéd, Czakóháza, Babóth és Ménfő községek kivételével – a Ratio educationis szellemében szervezett trivialis elemi iskolát minden győrmegyei faluban találunk. Hatvanöt községben 76 iskola, volt, mert 11 faluban két felekezet is tartott fenn iskolát. Vallásra nézve 51 katholikus, 16 ág. h. ev. és 9 református. Az ág. h. evangelikusok a Sokoróalján, a reformátusok pedig a pusztai járásban voltak többségben, míg a szigetközi községek mind katholikusok voltak. 1788-ban Sövényházán az iskola német, Gyarmaton, Szentmártonban, Gyirmóthon, Csanakon, Taápszentmiklóson, Révfaluban magyar és német, Szentiványban magyar és horvát, a többi 56 községben tiszta magyar.
A XIX. század első felében lassan fejlődtek a népiskolák, mégis 30 év alatt 29, 1830-tól 1850-ig pedig még 17 új népiskola épült.
A szabadságharcz leveretése után következett abszolut korszakban kiadott Thun-féle iskolai rendszer a germanizácziót szolgálta; de az idegen tanfelügyelőkkel és néptanítókkal eredményt nem ért el.
Új korszak kezdődik a győrmegyei népiskolák történetében az 1868. évi XXXVIII. törvényczikk életbe lépésével. Vargyas Endre, Győr vármegye tanfelügyelője 1873-ban részletes kimutatást közölt a népiskolákról. E szerint a vármegyében nem volt egyetlen község sem iskola nélkül. A népiskolák száma a győrvárosiakkal együtt 123 volt; ezek közül 82 római katholikus, 18 ág. h. ev., 15 ref. és 8 izraelita. Tanköteles volt a városiakkal együtt 18.246; ezek közül iskolába járt 14.809, iskolába nem járt 3437, tehát a tanköteleseknek 19%-a.
Vargyas szerint az iskolák legnagyobb része el volt látva rendes taneszközökkel. A tanítók az új tanítási módot alkalmazták, a mire nagy hatással volt az 1872. évben, Győrött rendezett póttanfolyam, melyen 95 győrmegyei tanító vett részt. A tanítók összes száma 174 volt.
Jelenleg az egész vármegyében, a városiakkal együtt, 144 népiskola van, melyek közül 7 állami, 6 községi, 87 r. kath., 21 ág. h. ev., 16 ref., 5 izraelita és 2 magániskola. Állami iskolák a győrszigeti, pátkai, gyömörői, nyulhegyi, czakóházi, rétalapi és a győrvárosi gyakorló leányiskola. Községi iskolák a töltéstavai, ponyvádi, kunszigeti, sövényházi, pinnyédi, nagymóriczhidai. A többi mind felekezeti. Nemzetiségre nézve a sövényházi községi iskola kivételével, a mely német-magyar tannyelvű, a többi mind tiszta magyar.
A győrmegyei birtokosok áldozatkészségét dicséri, hogy öt pusztán, ú. m. Szentjánoson, Kismegyeren, Szentpálon, Tarjánban és Táplánban az urasági cselédség számára a modern igényeknek megfelelő iskolákat alapítottak és saját költségükön tartanak fenn.
