Munkásviszonyok.
Munkásviszonyok.
A mezőgazdasági munkásviszonyok Győr vármegyében nem kielégítők és a földnélküliek földszerzési vágya évről évre való erősbödésének s az amerikai kivándorlásnak a hatása alatt állanak. Győr vármegyében a kivándorlásban 1891-től 1900-ig a lakosságnak 8.5%-a vett részt, mely arányszám azóta, különösen a sokoróaljai járásban, nagyon emelkedett. Győr vármegyében a nyári férfinapszám 11 fillérrel nagyobb, mint Fejér és Veszprém vármegyékben, 19 fillérrel több, mint Vas vármegyében, 30 fillérrel átlag több, mint az egész országban. A férfinapszám évi átlagban az 1901. évi statisztika szerint 132 fillért tett, mely szám azóta legalább 20–25 fillérrel emelkedett. Míg az 1902. évi statisztikai évkönyv a téli férfinapszámot 84 fillérrel mutatja ki, addig jelenleg 110–120 fillérért dolgoztatnak a gazdák. A női napszám emelkedése, a köztapasztalatok szerint, még magasabb. Ezt az 1902. évi feljegyzés nyárra 134 fillérben állapította meg; jelenleg női napszámost nyáron 150–170 filléren alul nem lehet kapni. A munkahiány visszahatása azonban nem annyira az emelkedő napszámbérek filléreiben, mint a részes munkák: aratás, cséplés, tengeritörés, rétkaszálás, stb. megdrágulásában lelhető fel.
A gazdasági éves cselédek tekintetében a helyzet kedvezőbb. A birtokososztály nagy áldozatok árán javított cselédjei sorsán, megfelelő cselédlakások építése, nagyobb állattartás engedélyezése, szolgálati jutalmak, korpótlékok, stb. által, s ez áldozatkészséget a cselédek a legtöbb helyen hűséges szorgalommal és állandósággal hálálják meg. Hathatós és szép eszköznek bizonyult, az egyetértés szempontjából, az állami cselédjutalmazás intézménye. 1900-tól kezdve 34 gazdasági cseléd részesült pénzjutalomban vagy elismerő oklevélben. A gazdasági munkás- és cseléd-segélypénztárnak a vármegye területén 293 különféle csoportbeli rendes, 209 rendkívüli, 35 biztosított cseléd- és 9 alapítótagja van, az utóbbiak összesen 650 korona alapítványnyal.
Győr vármegye állattenyésztését a következőkben ismertetjük:
