Lótenyésztés.
Lótenyésztés.
A vármegye lótenyésztésére a birtokosság ma már sokkal kevesebb gondot fordít, mint azelőtt, mert a mai árak mellett sokkal kevésbbé találja produktívnak a haszonállatoknak e nemes fajtájával való sok vesződséget. Különösen talál ez a kisbirtokos osztályra, a melynek lótenyésztéséről és neveléséről – leszámítva Rábapatona, Szentiván, Pér s még néhány község igen jó kvalitású tenyészanyagát, – kevés dicséreteset mondhatunk. Sok helyen hiányzik a lótenyésztéshez szükséges tágas, száraz, szelídfüves, jó legelő, a hol pedig ebben hiányt nem szenvednek, ott inkább szarvasmarhát tartanak, mely biztosabban jövedelmez, mert ára a lóéhoz képest aránytalanul nagyobb. Arra a hathatós segélyre, melyben az állam a kisgazdákat részesíti s arra az áldozatkész támogatásra, melylyel a győrvármegyei gazdasági egyesület az évenként szokásos anyakancza- és csikó-díjazáskor a lótenyésztést előmozdítani igyekezik, ugyancsak szükség van, de mind nagyobb eredménye is lesz.
A vármegye területére a székesfehérvári állami méntelep bábolnai osztályának ménjei vannak beosztva s pedig 10 községben 28 mén, közöttük 1 angol telivér, 16 angol félvér, 9 nonius, 5 gidran. Fedeznek egy évben, a magánménekkel 111együtt, körülbelül 1000 kanczát. Uradalmi és községi magántenyészengedélyben 9 ménló részesült. Az utolsó állatösszeírás a vármegye területén 14.460 lovat talált.
A népies tenyésztés czélja a nemesvérű, erős, kocsi- és katonai hátas félvér ló. Ezenkívül az igás czélokra szolgáló nonius tenyésztése is emelkedőben, míg a vármegye éjszaknyugati és déli községeiben azelőtt tenyésztett arabs típusu, könnyű kocsiló kiveszőben van.
A nagyobb birtokokon, nem említve azokat, a hol igás kanczák fedeztetnek s ivadékaik szintén igás czélokra használtatnak fel, túlnyomólag a katonai czélokra alkalmas hátasló tenyésztésén fáradoznak. Azonban luxusczélokra is tenyésztenek és pedig az ikrényi (tul. gróf Merán) angol félvér ménes, hol a legutóbbi években amerikai ügetőménnel is próbálkoztak; a gr. Wenckheim-féle lébényszentmiklósi, részben angol, részben arabs vérű ménes, a gr. Khuen-Héderváry-féle patkányosi pusztán elhelyezett ménes. A ménfői (tulajdonos Bezerédj Andor) kiváló jó anyagú félvér ménes produktumaira túlnyomó részben a budapesti 1. számú lóavató-bizottság tart számot, úgyszintén a ponyvádi a (tulajdonos Deutsch Mór) ménes csikói is e vevőnek a kezébe kerülnek.
Új, a fentebb felsoroltaktól eltérő tenyészczélú és nagyobb szabású a lesvári (tulajdonos Jaross Sándor) angol telivér ménes. A Marczal folyó szabályozása után nyert kitünő minőségű legelők használtatnak itt ki e nagy szakértelmet igénylő, de sikeresen is fejlődő intézménynyel, mely részben saját tulajdonban álló kanczák után nevel verseny- és tenyészanyagot, részben tenyésztéssel is foglalkozó versenyistállótulajdonosaink kanczáit gondozza, és pihenést és gyógyítást igénylő versenylovaknak ad legelőn és istállón helyet.
A ménes elsőrendű kiválósága a nagy versenymultú Falb (apja Matchbox, anyja Fantaisie, az 1901. évi Trial-Stakes és Királydíj nyerője), apamén, melynek ivadékai már az első évjáratban szép sikereket mutatnak fel.
