A liczeum.
A liczeum.
Az érseki liczeumot, a tudománynak ezt a palotáját gróf Esterházy Károly püspök építtette husz év alatt (1765–85), a saját költségén. A barok jellegű, négyszögű épület kétemeletes, minden oldalról szabadon áll. Nyugatra néző, erkélyes homlokzata alatt hármas bejáróval; keleti oldalán pedig a nyolczemeletes csillagvizsgáló toronynyal. A földszinti csarnokba lépve, meglep bennünket az erő és az építészeti művészet remeklése. Kétfelől lépcsőzet visz az első emelet előcsarnokába, honnan a nyugatra néző nagyterem (sala disputatoria) nyílik. A tizenhat m. magas és 19x11 m. területű terem mennyezetét Sigrist remek freskója díszíti, mely a tudomány különféle ágait és egykorú képviselőit ábrázolja. A déli oldal közepén van a könyvtárterem. Megmérhetetlen kincstár, ha a könyvnyomtatás előtti, művészi kivitelű írott könyveit, ősnyomtatványait és terjedelmét tekintjük. Hatvanötezer kötet, harmincz nyelv van benne képviselve. A mennyezet freskója Kracker János és Zach József műve, a trienti zsinatot ábrázolja, 133 életnagyságú alakkal és bámulatba ejtő művészi kivitellel. A könyvtárral szemközt, az éjszaki oldalon, a kápolnát találjuk, mely a liczeumi tanuló-ifjúság istentiszteleti helyéül szolgál. „Szent István király” oltárképét Hess festette. Mennyezeti freskója: „a mennyországi boldogság”, Maulpertsch alkotása. Drágakővel és gyöngyökkel kirakott monstranciája a felsőtárkányi nazarénusok maradványa. Gróf Esterházy Károly püspök adatta át, a nazarénusok feloszlatása után, a liceumnak.
A II. emeleten van a régiség- és a képtár. A régiségtárban képviselve van a kő-, a bronz-, a közép- és az új-kor; egyiptomi és római régiségek, magyar, 96török fegyverek, az egri várból sisakok, kulcsok, szíhalmi, muhii, mohácsmezei leletek. Gazdag egyházi pecsét- és éremgyűjtemény (3000 darab). Vannak becses emléktárgyai: gróf Széchenyi István kalapja, (belsejében a Tisza térképével), József nádor kertészkése, Vörösmarty Mihály tentatartója; gróf Esterházy Károly, Pyrker László, Bartakovics Béla lovainak a kantárai, melyeket koronázások alkalmával használtak; VII. és IX. Pius kapucziumai stb. Őrzés végett itt vannak elhelyezve az Egri Dalkör országos versenyeken nyert díjai is. A képtár 316 darab festményében – eredetileg, vagy művészi másolatokban – képviselve vannak: Bassano, Tintoretto, Barbieri Francesco, Paolo Veronese, Tizian, Rafael, Mich. Angelo, Ricci Sebestyén, Domenichino, Rosa Salvator, Velasquez, Murillo, Guido Reni, Van Dyk, Rubens, Meer de Yong, Maytens, le Sueur Eustache, Claude Loraine, Teniers Dávid, Denner, Hamilton, Hackenzöller, Haan, Kracker, id. Markó Károly, Kovács Mihály, Balkay Pál, Mücke János, Sturm, Szoldatics, Brodszky, Sajóssy stb. A szobrok közül kiválók: Pyrker László karrarai márvány- és Casagrande atyjának a fia által készített gipsz-mellszobra. Nagybecsűek a rézmetszetek: olasz remekművek metszetei, a Kaulbach-album; képviselve vannak Dürer és Holbein.
A keleti oldalon emelkedik a nyolczemeletes csillagvizsgáló torony. Már csak emlék. Az utolsó egri csillagász Montedegoi Albert Ferencz dr. volt, Bartakovics Béla érsek alatt. A forgatható toronykúp alatt levő sötétkamarája és onnan a városra nyíló szép kilátás miatt látogatják az Egerbe jövő idegenek.
Gróf Esterházy Károly püspök a liczeumot egyetemnek szánta. Alatta mind a négy tudománykar meg is nyílt; de II. József császár rendelkezése megszakította az egri egyetem teljes kifejlődését. Azonban az alapító világosságterjesztő szellemét szolgálja ma is a liczeum. Van benne hittudományi intézet, jogakadémia, fiútanítóképző, hat osztályú elemi iskola és nyomda, melyet 1754-ben alapított gróf Barkóczy Ferencz püspök.
Érdekes nevezetessége az érseki liczeumnak Bartalos Gyula dr. magánmúzeuma is. Gyűjteménye valami nyolcezer darab. Kiváló becsűek egervidéki kő-, bronz- és honfoglaláskori leletei; a dunántúlról szerzett római felirásos kövei; az egri várbeli székesegyházból való oszlop- és fehérmárvány-párkányrészletek; Egerben talált törökturbános fejkövek; fegyver- és éremgyüjteménye, s 2454 darabot tartalmazó levéltára, melynek nagy részét II. Rákóczi Ferencz hadi titkárának Aszalay Ferencznek, néhány év előtt Egerben megtalált levelesládája alkotja.
