Közművelődés.
Közművelődés.
Gyöngyös város műveltségi és közművelődési viszonyaira élénk világot vet az a körülmény, hogy már 1706. évi június hó 8-án megalakult itt egy tudós társaság „Coetus Literatorum” névvel. A közműveltségi állapotokat jellemzi az is, hogy Gyöngyösön a XVIII. század volt színpad, 1812-ben pedig rendes színtársulat működött, melytől jótékony czélra előadást követelt a város: „Az itt lévő Jádzó társaság egy játék darabot a végre jádzott ki, hogy a nézőktül beszedett pénz a házi szegények közt osztasson fel; a beszedett summa teszen 33 fkat.” A színészek működéséről 1822-ből is van adat. A tanácshoz folyamodtak ugyanis engedélyért, mire determináltatott, hogy: „A magyar színészeknek a Nemzeti Oskolába játtzani megengedtetik.” Az 1839-ik évben már műkedvelők is szerepelnek, kiknek a városbíró adott engedélyt. „Némely Gyöngyösi Ifjak által megkérettetvén, minthogy a Gymnasiumban levő üres szobában négy színész Játékot szándékoznának előadni, annak megengedtetését Tanátsunknál eszközölné, mely kérések elfogadtatván, megengedtetett.”
Érzéke volt a városi tanácsnak a sajtó iránt is, mert megörökíteni és köztudomásúvá tenni akarta az 1831. évi bérmálási ünnepségeket, így határozván: „Azon nagy ékességü solemnitásnak miképpen történt végbemeneteléről 133az ujságíró az ujságban történendő kihirdetés végett, levél által megkérettessen: meghatároztatott.”
A sajtó különben a városban hamarosan gyökeret vert. Első lap volt a „Gyöngyös”, mely után csakhamar életre kelt a „Közügyeink” és a ma is megelenő: „Gyöngyösi Lapok”, „Gyöngyösi Ujság”, Hevesmegyei Lapok” és a legfiatalabb „Mátravidék.” E sajtótermékek négy nyomdából kerülnek napvilágra.
A közművelődési törekvéseket hatalmas szárnyakkal vitte előbbre az 1874 április 19-én megalakult „Műkedvelők Társulata.” Ez újabban egyik lelkes és maga után maradandó nyomokat hagyó tagjának nevével „Hanisz Imre Közművelődési Egyesület”-té alakult át s erőteljes szervezetével hivatva van a közművelődés tágas terein mélyen szántogatni.
