Bessenyey.
Bessenyey.
Bessenyey.
Bessenyey (Nagybessenyői). A Szalók nemből való ősi birtokos családja a vármegyének, mely nevét Bessenyő (ma Besenyőtelek) helységétől vette. Alapítója Márkus 1322-ben már birtokos volt Bessenyőn. Fiai László, Miklós és Imre voltak. V. László királytól Mihály 1452-ben czímerlevelet, Mátyás királytól pedig 1461-ben therpesi Péter fia Miklós magszakadása folytán ennek terpesi és széki birtokára adományt nyert, ugyanő 1464-ben pallosjogot is kapott. 1576-ban szerepelnek B. Markon fia Márk fia Imre fia László fia Mihály fia György fia Mihály fia György s ennek 2. neje Keczer Borbála, kiknek Kovászói Mathusznay Pál és neje Jakchy Erzsébet kőteleki, gyandai birtokrészüket átvallották. Ugyancsak György 1596-ban egri hadnagy volt s élén állott azoknak, kik a vár átadását szükségesnek tartották, ő vezette a szultán elé a kapituláló küldöttséget is. E György ága 1668-ban kihalt. Testvérének Mihálynak, az ecsedi lovas sereg vezérének unokája Mihály (1652–95) szabolcsi alispán, a Wesselényi összeesküvés részese, ennek fia Zsigmond († 1714) Thököly, majd Rákóczi udvarmestere, közben szabolcsi alispán, kuruczezredes, Besenyőt és Tepélyt eladta a Szabó családnak. Ennek egyik unokája volt György (sz. 1747) testőr-író, a nemzeti irány úttörője. A szabolcsvármegyei Berczelen, – hol már 1400-ban birtokos volt – idővel egészen meggyökeresedett. Az ottani ref. templom homlokzatán ma is látható a család czímere.
