Borbély.
Borbély.
Borbély (Roffi). A család eredete még homályban van. Először Borbély György szerepel, ki a XVII. század közepén jött Abádra. Ennek fia Balázs II. Rákóczi Ferencz ezredes-kapitánya 1704-ben a fejedelemtől Bura falut kapta ajándékba s a vármegye 1705-ben ki is hírdette az adománylevelet. Ez volt a család tulajdonképeni megalapítója s eleinte Abádon, majd Tiszaroffon és Jászapátiban lakott. A donatiót mint a fejedelem híve nyerte, előbb azonban a király katonája volt. Részt vett Eger vár visszavételénél s ez alkalommal állítólag armalist is kapott. Fia Mihály 1748-ban a szakállosi pusztára, 1754-ben Roff falura nyert nádori donatiót. Akolhát pusztát, Tisza-Derzset, Ecseget, Kérszigetet, Cserőközt Mária Terézia adományozta, Abádot, Tomajt, Bánhalmát III. Károly. Ezeken kívül számos más zálogos birtokot is szerzett. Sándor (1768–1839) gyermekei: László (1805–95), József (1805–88), Karolin (1808–82), Bernáth Györgyné, Johanna (1814–68 Dabasi Halász Mihályné), Lajos (1816–72) 1848–9 képviselő, Antal (1818–52) nemzetőrszázados, Kornélia (1820–56) Péczely Lajosné. A család Tiszaroffon lakik s ott nagybirtokos.
Czímer: kék pajzsban, zöld mezőn, kardos oroszlán; sisakdísz: ugyanaz növekvőn; takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
