Rhédey
676Rhédey
Rhédey.
Rhédey (Kisrhédei, nemes és gróf). Az Aba nemzetségből származó, történelmi nevezetességű egyik legrégibb és legelőkelőbb családja a vármegyének, mely nevét Réde helységtől vette. Leszármazása szakadatlan sorozatban a XIV. század elején élt Miklóstól (Mikon de Réde de genere Aba) vezethető le, a család másik két ágának a XVI. században magvaszakadt. Nagyrédei János 1466-ban kapott czímeres levelet Mátyás királytól. A család fényét Ferencz nagyváradi kapitány alapította meg, kinek fiát, az 1659-ben grófi rangra emelt Ferenczet, Erdély fejedelmi székében találjuk. Ez ág azonban a fejedelem László fiában kihalt. Ferencz nagyváradi kapitánynak Pál nevű testvérétől származtak János és István, az előbbi az erdélyi, utóbbi a magyarországi ág megalapítója volt. Ez utóbbiból Lajos 1808-ban, az előbbiből József, László, János, Mihály, Pál, Zsigmond grófi rangot nyertek. A grófi ág azonban 1897. évben Gáborral kihalt. III. Károly 1730-ban igazolván Rhédey Ádámnak és már elhalt László nevű testvére és Keresztes Mária meg nem nevezett gyermekeinek a XIV. század elején élt Mikontól való fokozatos leszármazását, rédei javaikban megerősítette őket. A nemesi ág Bereg, Zemplén, Szepes, Bihar, Hajdú, Gömör, Nógrád, Szabolcs és Szatmár vármegyékben is elterjedt. A család múltjáról már a bihari és szatmári kötetekben megemlékeztünk s közöltük a czímereit is.
