Sághy.
Sághy.
Sághy (dormándházi, nemes és báró). Törzsökös hevesi család, melynek nemesi ága ma is birtokos Dormándon, honnan előnevét vette. A czímerlevelet 1694-ben a török háborúkban vitézkedett s több ízben fogságot is szenvedett S. Pál és fiai Mihály és Ferencz kapták. Mihálynak nem volt fia, Ferencztől származtak Farkas és László, kitől a nemesi ág származik. Farkas fia Mihály 1746-ban vármegyei főjegyző, 1756-ban első alispán, 1768-ban országbírói ítélőmester, 1770-ben táblai ülnök, a Szent István-rend vitéze, 1787-ben hétszemélyes tábla ülnöke, 1790-ben báró.
Czímer (nemesi): kékben, zöld mezőn fehér lovon ülő vörös magyar ruhás, sárga csizmás, prémkalpagos, tigrisbőr kaczagányos, jogart tartó vitéz; sisakdísz: két pálmaág között vörösruhás, keztyűs kar kardot tart, melynek hegyén levágott törökfő van; takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Czímer (bárói): pajzs, mint a nemesi czímeré: három sisak, a középső felett két borostyángaly között vértezett, könyöklő kardos kar, jobbról vörösruhás jogart tartó férfi kiemelkedőn, balról növekvő fehér ló; takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
