Szabó.
Szabó.
Szabó.
Szabó (Besenyői). Eredetileg a borsodmegyei Szihalom községben lakott. A nemeslevelet 1640-ben Máté kapta. A családnak előnevet adó Besenyő (most Besenyőtelek) községet és a hozzá tartozó Tepély pusztát 1663-ban a Szíhalmon lakó Sz. Tamás, András, Péter és Mihály zálogba vették a szabolcsmegyei Berczelen lakó Bessenyey Istvántól, 1698-ban pedig Bessenyey Zsigmondnak adott újabb kölcsön ellenében, az említett id. András, neje Illés Anna, unokatestvérei István János és Ferencz tulajdonjogot és Lipóttól királyi megerősítést nyertek azokra. A család nagyon elterjedt a vármegyében s ma is virágzik. A megyéből Jászapátira, Pestre, Pákozdra, sőt Lengyelországba is elágazódott. A család levéltára a besenyőteleki templom egyik fülkéjében van elhelyezve és három családtag őrizete alatt áll.
Czímer: kékben ágaskodó természetes medve, baljában búzakévét, jobbjában sarlót tart. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
