Sztáray
Sztáray
Sztáray.
Sztáray (Nagymihályi és Sztárai gróf.) A Kaplyon nemzetségből származik. Első kimutatható őse Jákó, a XIII. század első felében élt. Ennek két fia közül az egyik I. Lőrincz (1314–53.) ennek fia Ördög László (1535) fia Lőrincz (1379–93) a család egyenes őse. Nagymihály birtokát a család 1249 körűl, Sztárát pedig 1273-ban kapta. 1418-ban Zsigmond király a régi czímer használatát megerősítette. Sz. Imre (1698–1769) valóságos belső titkos tanácsos 1725-ben bárói, 1747 áprilisban pedig grófi rangot nyert. Ennek három fia volt. János-Fülöp, Antal és Mihály. A jelenleg virágzó nemzedék János-Fülöptől (szül. 1739 † 1815) és Mihálytól (szül. 1749 † 1798) származik, a kik a család 2 főágát alapították. János-Fülöp fia Vincze (szül. 1771 † 1827) cs. kir. őrnagy, ennek révén Verpelét, Nána, Szajla, Visonta és Gyöngyöstarján helységekben szerzett zálogbirtokokat. Jánosnak fiai: Béla (szül. 1835 † 1873), kinek neje Nagy-Szalatnyai báró Fischer Mária volt és Nep. János (szül. 1840), a főrendiház örökös jogú tagja; az utóbbi örökölte a hevesvármegyei birtokokat, melyek unokaöcscsére: Taszilóra (szül. 1868) szállottak. Tasziló cs. és kir. huszárkapitány, Verpeléten, birtokos. Neje Grimaudi d’Orsay Irma grófnő.
Czímer (grófi) farkát szájában tartó zöld sárkány által környezett kerekded kék pajzsban, aranyleveles koronából kiemelkedő négyormú, természetes faragott kövekből rakott, kapuval ellátott torony (várfal), melynek ormán két szemközt álló, természetes színű szarka csőrében ékköves gyűrűt tart. Sisakdísz: a két szarka a gyűrűvel. Takaró mindkét felől kékarany. Pajzstartók: két magyar vitéz, aranygombos és zsinóros vörös ruhában, fejükön aranyleveles korona, melyből három fehér strucztoll emelkedik ki, lábukon sárga csizma, vállukon aranylánczon lecsüngő, bíborral bélelt tigrisbőr-kaczagány, derekukon arany-öv és aranycsattos fekete szíjon függő aranymarkolatú görbe kard.
