Vasutak.

Teljes szövegű keresés

Vasutak.
A vármegye vasút-hálózata eléggé fejlettnek mondható. A budapest–lawocznei fővonal a vármegye déli részét 60·918 km. hosszban szeli át a következő állomásokkal: Hatvan, Hort, Vámosgyörk, Adács, Karácsond, Ludas, Kálkápolna és Füzesabony. E fővonal helyzetét tekintve, a laikus szemlélőnek is azonnal feltünik, hogy a fővonal a vármegye két városát, Egert és Gyöngyöst messze elkerüli. A vonal építése alkalmával, a 70-es években, a vármegye és a két város vezető körei nem tudták egy ilyen vasúti fővonal óriási fontosságát mérlegelni és a vonal irányának megállapításánál a helyi érdekeltség befolyását nem érvényesítette. Ennek tudható be az a helyrehozhatatlan állapot, a mely a vármegye két virágzó városát a fővonalból örökre kizárta.
A budapest–ruttkai fővonal 31·105 km. hosszban érinti a vármegye nyugati szélét Hatvan, Apcz-Zagyvaszántó, Szurdokpüspöki, Pásztó, Tar és Nagybátony állomásokkal.
Mellékvonalak és h. é. vasútak a következők:
Eger–füzesabony szárnyvonal, Füzesabony, Maklár, Eger állomásokkal, 12·974 km. a megye területén.
Gyöngyös–vámosgyörki szárnyvonal, Vámosgyörk, Gyöngyöshalász és Gyöngyös állomásokkal, 12·759 km.
Kisterenye–kisujszállási h. é. v. 86·810 km. hosszban szeli keresztül a vármegyét Mátramindszent, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Sirok, Tarnaszentmária, Verpelét, Feldebrő, Aldebrő, Kápolna, Kál-Kápolna, Erdőtelek, Heves, Hevesvezekény, Tarnaszentmiklós és Kisköre állomásokkal.
Debreczen–füzesabonyi h. é. v. Tiszafüred, Poroszló, Mezőtárkány és Füzesabony állomásokkal, 30·770 km. hosszban érinti a vármegyét. E vonal Tiszafürednél a hatalmas, vasszerkezetű állami hídon kel át a Tiszán.
A régi Tiszahídat ugyanis a szabadságharcz idejében felgyujtották s azóta csak komp közvetítette a közlekedést. A Tiszának e része azonban ármentesítve nincs, s így az áradás beálltával Poroszlótól–Tiszafüredig az egész vidék egy tenger volt, melyen a jégzajlásig csak kompok és tutajok segélyével lehetett közlekedni, de később csak a madár járhatott át. A debreczen–füzesabonyi h. é. vasút építésével kapcsolatban az 1890–1891. években segítettek ez állapotokon, a mennyiben az állam a vármegyével s a h. é. vasút igazgatóságával karöltve 1.400,000 koronáért megépíttette a hatalmas 270 m. nyílású (30+70+70+70+30). közúti és vasúti vasszerkezetű hídat. Ugyanekkor épült ki az Eger–debreczeni törvényhatósági közút Poroszló–tiszafüredi ártéri szakasza 440 ezer korona költséggel, a h. é. vasút törzsrészvényeiből pedig 200 ezer korona értéket vállalt el a vármegye. A közforgalom ekként mind vasúton, mind közúton akadálytalanul bonyolítható le.
A karczag–tiszafüredi h. é. vasút 12·750 km. hosszban szeli a vármegyét, Tiszaszőlős és Tiszafüred állomásokkal. A magyar királyi államvasútak egyik másodrendű vonala, a hatvan–szolnoki vonal, mindössze 7·090 km. hosszban halad a vármegye területén, állomása azonban a vármegyében a kiinduló Hatvan állomáson kívül több nincs.
A regényes fekvésű eger–putnoki h. é. vasútat az 1908. év november 12-én adták át a forgalomnak. E vonal a kezdő állomástól, Egertől Felnémet és Szarvaskő állomásokkal 17 km. hosszban szeli a vármegyét. A vonalat eredetileg Eger és Vadna között tervezték s az előmunkálati engedélyt még az 1899. évben adta ki a kereskedelmi miniszterium Márkus Ágoston és társainak. Az 1900. év május és 1903. év április havában megtartott közigazgatási bejárásokat azonban már a Putnok felé irányuló vonal kiépítésére nézve tartották meg, mivel az érdekeltek meggyőződtek arról, hogy a Vadna felé való építés a természeti nehézségeken kívül oly horribilis tőkét igényel, hogy annak jövedelmezősége kizárt benne. Az engedélyezési tárgyaláson a vasút építési költségeit 7.680,000 koronában állapították meg, a melyből Heves vármegye 100 ezer, Eger város 200 ezer koronát jegyzett. A vasút finanszírozását lovag Wessely Károly szilvási nagybirtokos vállalta el. A vonal már Heves vármegye területén is meglehetős nehéz terepviszonyok mellett épült, hatalmas töltéseiről és sziklabevágásairól 268gyönyörű kilátás nyílik az Eger folyó völgyére s a Bükk-hegység bérczeire. Szarvaskő község határában két alagút épült, az egyik 146 méter hosszú, melyből egy rész 40–60 cm. vastag beton burkolattal van ellátva, a többit természetes sziklába fúrták, – a másik alagút Sergeans-féle légnyomásos fúrógéppel készült.
Eger város nagy reményeket fűz az új vasúthoz, mivel ennek útján kijut ama zsákutczából, a melybe a budapest–lawocznei vonal szerencsétlen iránya juttatat és Borsod, valamint Gömör vármegyéből közvetetlen összeköttetést nyer. A vármegye éjszakkeleti részének természeti kincsei szintén e vasutnak köszönhetik feltárásukat, mert az Egercsehi község környékén lévő gazdag széntelepek kiaknázására a vasúttal együtt született, mely az egercsehi kőszénbánya-részvénytársaság.
Végül a vámosgyörk–jászapáti h. é. vasútat az 1909. év július hó végén adták át a forgalomnak. Ez új vasút Jász-Nagy-Kún-Szolnok vármegyének Jászvidékét van hivatva a budapest–miskolczi fővonallal közvetlen összekötni és Heves vármegyét Vámosgyörk és Tarnaörs községek határában érinti néhány km. hosszban.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem