Adács.
Adács.
Nagyközség a gyöngyösi járásban, a Mérges patak melletti síkon, a hatvan–füzesabonyi vasút mentén. Az Aba nemzetség ősi birtoka, mely eredetileg a nemzetség három ágáé volt, ú. m. a Kompolthi, a Csobánka és az Adácsi ágaké. A helység eredetileg a Telek dülőben állott, hol gyakran találnak régiségeket s a török hódoltság után épült fel újból a jelenlegi helyén. 1323 június 10-én Károly király Kompolt fia Pál fia Imrének, az ugyane nemzetségből származott Csobánka Péter fia Páltól elvett itteni birtokát adományozza, több más, Heves és Abaúj vármegyékben fekvő birtokkal egyetemben, a rozgonyi hadjárat alatt szerzett érdemeiért. Kompolthi Imre, a ki 1324-ben siroki várnagy volt, 1337-ben e nemzetségből származó Adácsi Miklóstól 60 márka garasért megvevén annak birtokát, ezzel az egész helység ura lett. Imrének fiai közül János (1341–1351 a Visontai és Imre (1343–51) a Detki család őse. Az 1348. évi osztozkodás alkalmával Adács Imre harmadik fiának, Istvánnak jutott. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint ekkor önálló plebániája volt. Temploma a XVI. században épült. A XV. században (1421–1474) vámszedő hely volt. Az 1552. évi adóösszeíráskor Bebek birtokában találjuk. 1635-ben 2 3/4, 1647-ben 4, 1686-ban 2 portája volt. Az 1684. évi összeírás szerint Koháry István gróf birtoka. 1693-ban gróf Koháry Istvánnak 13 jobbágytelke volt e helységben. 1741-ben gróf Koháry András József tábornok birtoka. A XIX. század első felében gróf Batthyány József, Miklós és Vinczéné, gróf Festetich Ignáczné, valamint Kendelényi Ferencz bírtak földesúri joggal. Jelenleg gróf Batthyány Tivadarné született gróf Batthyány Olgának és özvegy Sváb Sándornénak van itt nagyobb birtoka, a kik egyúttal a helybeli plebánia kegyurai is. A helységben 1863-ban 8–10 ház leégett, 1868-ban pedig kisebb földrengés volt. A község területe 6744 k. hold, lakóházak száma 534 s a lakosság 3056 lélek. Ebből mind magyar, 3010 róm. kath., 6 ref., 3 ág. ev. és 36 izr. vallású. A lakosság temetkezési társulatot tart fönn. Posta és vasutállomás helyben, távírója Vámosgyörkön 21van. A helységhez tartoznak a következő puszták, illetőleg telepek: Kenyérvár, Józseftanya, Haraszty Tivadar birtoka, kinek csinos kastélya van itten, melyet még az előbbi tulajdonos: Jaulus építtetett 1890 körül; Józseftanya (eddig Olgamajor néven is szerepelt), továbbá Istvántanya, (1903-ig Andrétanya), Jánostanya (azelőtt Bencsiktanya), Alajostanya (azelőtt Farkastanya) és Monostordombi tanya (azelőtt Czudariktanya).
Adács. – Haraszty Tivadar úrilaka Kenyérvár-pusztán.
Apcz. – Szent-Ivány Farkas úrilaka.
