Kömlő.
54Kömlő.
Kömlő. A hevesi járásban, a Nagy-Alföld sík vidékén terül el. Első ízben 1343-ban fordul elő, ekkor Kumleu néven említik az oklevelek. 1416-ban, mint elpusztult helységet, Zsigmond király Nánai Kompolthi István mesternek adományozza. 1468–78-ban Kemle és Kewmle alakban említik az oklevelek. Ekkor a Tarkövieknek volt itt birtokuk, melyet János, választott egri püspöknek elzálogosítottak. Az 1546-ik évi összeírás szerint Balassa Zsigmond birtokában találjuk. 1553-ban Tarcsay György birtoka, aki azt Dobó Istvánnak adja zálogba. 1564-ben 28 portát írtak itt egybe. A török hódoltság alatt elpusztult s az 1635 és az 1647-ik összeírásokban nem szerepel. Ekkor mint puszta, a Rákóczy család birtokába került. 1674-ben Rákóczi Ferencz birtoka, a ki azt évi 120 forintért az átányiaknak adta bérbe. 1693-ban Szijártó Istvánnak is volt itt birtoka. Telekessy István egri püspök (1700–1715) végleg megszerezte II. Rákóczi Ferencztől, cserébe adván a püspökségnek Zemplén vármegyében levő Szent-Mária nevű birtokát. 1804-ben az újonnan felállított szatmári püspökség nyerte adományul, melynek 1848-ig volt itt földesúri joga. Jelenleg a szatmári püspökség a helység legnagyobb birtokosa. A róm. kath. templom 1782-ben épült, román stílusban. A plebánia kegyura a szatmári püspök. A község területe 5957 k. hold, lakóházak száma 516 és a lakosság 2905 lélek, a kik 2 kivételével magyarok; vallásra nézve r. kath. 2820, gör. kath. 2, ref. 45, ág. ev. 1, izr. 37. A helység lakosai fogyasztási és hitelszövetkezetet tartanak fenn. A község postája helyben van, távíró-állomása Heves, vasúti állomása Füzesabony, Heves és Tarnaszentmiklós. E helységhez tartozik Dézsmakert és Kistanya.
