Mezőtárkány.
Mezőtárkány.
Mezőtárkány. Az egri járásban, a vármegye keleti szélén, az Eger völgyének déli kiszélesedésében, a Laskó patak és Eger csatorna között fekszik. 1279-ben még csak „terra Tharkan” néven említik. 1323-ban az egri káptalan birtoka, ekkor Egyházastárkány néven szerepel. 1329-ben Egyházastárkány és Altárkány, 571358-ban Egyházastárkány és Kápolnástárkány, másként Altárkány, a káptalan birtokai. 1380–1481 között kelt oklevelekben, hol Egyházas-Tárkány, hol Törpeszeg, hol Mező-Tárkány vagy Közép-Tárkány néven fordul elő, 1423-ban Mező-Tárkány néven országos vásártartásra kapott jogot a királytól, minek következtében városi jelleget nyert. A helység többi részeiben a köznemesek – mint a Tárkányi Bodó család – voltak a földesurak. Az egri püspökség 1493. évi számadásai szerint Alsótárkány Borsod vármegyéhez tartozott. Az egri püspökség 1494. évi számadáskönyvei szerint szintén az egri káptalan földesúri hatósága alá tartozott. Az 1546. évi adóösszeírás szerint az egri püspökség birtoka, ekkor 5 portája volt. 1552-ben csupán 1 portát írtak itt össze, s megjegyzi az összeírás, hogy e helységtől az adó második részlete már nem volt behajtható. 1635-ben fél, 1647-ben 1 1/4, 1675-ben 1 1/4 portája volt ugyanekkor egy malmot is felvettek az összeírásba. 1686-ban itt 1 1/4 porát vettek fel. 1693-ban az egri káptalan birtokában találjuk. E helység határában feküdt Laskó (Lakso) falu, a hasonnevű patak partján, melyet Széchenyi Tamás vajda s később országbíró, 1350-ben Bék nembeli Szentdomonkosi Varju Miklósnak adományozott, hű szolgálataiért. 1484-ben, úgy látszik, már csak puszta; ekkor az egri káptalan birtokában volt. Jelenleg az egri főkáptalan Mezőtárkány legnagyobb birtokosa. A róm. kath. templom 1773-ban épült. A plebánia kegyura az egri főkáptalan. A község területe 6800 k. hold, lakóházak száma 672 és a lakosság 3045 lélek, a kik közül 2 tót, 1 kisorosz, a többi magyar; vallásra nézve gör. kath. 2, ref. 9, ág. ev. 1, izr. 54, a többi róm. katholikus. A helység lakosai hitelszövetkezetet tartanak fenn, mely egyúttal a Központi hitelszövetkezet tagja, továbbá Fogyasztási és értékesítő szövetkezet, Önkéntes Tüzoltó-egyesület s Olvasó-Egylet áll fenn a községben. A hitelszövetkezeti gabonaraktár felállításához Samassa József egri érsek is jelentékeny összeggel járult, miért is a szövetkezet e raktárt Samassa-raktárnak nevezte el. A határbeli nagy domb alatt hevernek a hagyomány szerint egy község romjai. A község postája, távbeszélője, távíró és vasúti állomása helyben van. E helységhez tartozik: Légrádytanya, Farkastanya, Lőrincztanya, Kovács-tanya, Németh Bélatanya, Németh Antal-tanya, Mátyus-tanya, Vámostanya, Jacsó-tanya, Bársonytanya, Barna-tanya, Szalmás-tanya, Méhitanya, Útkaparóház és a főkáptalani vízimalom.
