Tarnalelesz.
Tarnalelesz.
Tarnalelesz. A pétervásári járásban, a Mátra hegységtől éjszakra elterülő homokos völgyben, a Tarna patak mellett fekszik. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Lelez néven fordul elő, plebániája a hevesi főesperesi kerületbe tartozott. Plebániája a török hódoltság alatt megszünt s a helység 1712-ben már Szent-Erzsébet fiókja volt. Az 1546. évi összeírás szerint a törökök elpusztították. 1549-ben 6 adóköteles, 3 elszegényedett és 4 elpusztult jobbágy és 1 nemes telket irtak itt össze. 1552-ben 6, 1554-ben 3, 1564-ben 8 portája volt. 1635-ben 1 3/4, 1647-ben 1 1/2, 1675-ben 3/4 portát vettek itt fel az adóösszeírásba. Utóbbi évben a Vincze, Marton, Kovács és Turcsányi armálista nemes családok laktak a helységben. Az 1684. évi birtokösszeírás szerint több nemes családé volt. 1693-ban Fáy György özvegye, továbbá Kovács András, Turcsányi János, Vincze János, Kovács Ádám, Kovács István, Gyenes Márton, Kovács Márton és Póta Mátyás voltak itt birtokosok. A XIX. század első felében gróf Almássy Ignácz, továbbá az Almássy, Jekelfalussy, Kovács, Marton, Balázs, Tahy, Ivády, Hellebronth, Bozó és az Albert családok bírtak itt földesúri joggal. Temploma 1873-ban épült a réginek a helyén, melyről az 1814. évi egyházlátogatás, mint igen régi, rongált állapotban levőről emlékezik meg. Iskoláját 1866-ban építtette a közbirtokosság. Jelenleg Grósz Jónásnak és Gráf Sándornak van itt nagyobb birtoka. A község területe 6445 k. hold, lakóházak száma 328 és a lakosság 1524 lélek, a kik mind magyarok; vallásra nézve gör. kath. 1, ref. 2, ág. ev. 1, izr. 30, egyéb 2, a többi róm. katholikus. A helység lakosai keresztény fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A község postája és táviró-állomása Pétervására, vasúti állomása Mátraballa. A helység határához tartozó erdőben két domb van. Az egyik Vajdavára, a másik Köbölvára név alatt ismeretes. E helységhez tartozik Bolya puszta.
