Tiszaszőlős.
Tiszaszőlős.
Tiszaszőlős. A tiszafüredi járásban, a Nagy-Alföld sík vidékén, a Tisza folyó közelében terül el. Az 1333–37-ik évi pápai tizedjegyzékben a kemeji főesperesi kerület plebániái között szerepel. 1359-ben Zeuleus, 1480-ban Zewlews és Kyszewles néven említik az oklevelek. Dobó István 1348-ik évi számadásaiban és az 1552-ik évi adóösszeírásokban Heves vármegye községei között szerepel. Az 1552-ik évi adóösszeírás szerint több nemes család birtokában volt, ekkor 9 portát vettek itt fel az összeírásba. Az 1564-ik évi összeírásban 12, 1564-ben 11 portával van felvéve. 1589–90-ben az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet. 1635-ben másfél, 1647-ben szintén másfél, 1675-ben egynegyed portája volt. Az utóbbi összeírás adatai szerint egy Fekete István nevű nemes ember is lakott itten. 1693-ban Glöcksberg ezredes birtokában találjuk, a kinek itt 17 jobbágytelke volt. Kívüle még Komjáthi Ábrahám volt birtokos. A XIX. század első felében az Elek családnak volt itt földesúri joga. Jelenleg Györgyei Kálmán (1877 hold), Elek István (971 hold), özvegy Bobory Györgyné (599 hold) és a Klein örökösök a helység legnagyobb birtokosai. A helységben levő szép és kényelmes úrilakot Elek István 1907-ben építtette. A református templom 1867-ben épült. 1903-ban itt nagy tűzvész puszított, mikor a helység legnagyobb része leégett. A község területe 8720 k. hold, lakóházak száma 480 és a lakosság 2455 lélek, a kik mind magyarok. Vallásra nézve túlnyomó a református és pedig 2049 lélek, a többi közül róm. kath. 310, gör. kath. 2, ág. ev. 1, izr. 93. A helység lakosai polgári olvasókört, szocziálista olvasókört, önkéntes tűzoltó egyesületet s fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak fenn. A helységben egy gőzmalom van üzemben. A helység határában talált leletek között volt egy arany-vért, mely a Magyar Nemzeti Múzeumba került. A község postája, távíró és vasúti állomása helyben van. E helység határához tartozik Pusztadomaháza, melyet a XV. században Damaháza, Dománháza néven önálló helységként említenek. 1427-ben a Figei Csathó családé, mely ebben az évben elzálogosítja a Recskieknek. 1482-ben Tiszaszőlős, Derzs és más helységekkel együtt fordul elő. 1552-ben még 2 portája volt. Az 1554-ik évi adóösszeírásban már az elpusztult helységek között szerepel. Az 1564-ik évi összeírásba már nem vették fel. 1693-ban mint puszta, Nyáry Mihály birtoka. Továbbá ide tartoznak még: Oszkármajor, Nagypánczélos, Kispánczélos, Gellérháti tanya, Aszói tanya, Aranyos, Czigánytanya, Sziget és Szőlőskert.
