Váraszó.
Váraszó.
Váraszó. A pétervásári járásban, a Bükk hegység lábánál, a Tarna patak egyik mellékága mellett fekszik. 1451-ben Warasow, 1459-ben Varazo, 1466-ban pedig Warazlo néven fordul elő az oklevelekben, ekkor a Rédei Dósa család volt itt birtokos. 1467-ben a Rédeiek, a Nádasdyak és a Váraszói család bírtak itt földesúri joggal, a kik ebben az évben Heves vármegye közgyűlése előtt osztoztak meg itteni birtokaikon. Az 1546. évi adóösszeírás szerint több nemes család birtokában találjuk; ekkor 5 adóköteles és ugyanannyi adó alól mentes portát írtak itt össze. 1549-ben 8 adóköteles, 3 elszegényedett és 3 adó alól mentes jobbágytelket találtak itt, 2 jobbágytelken nemesek laktak. 1552-ben 8, 1554-ben 5, 1564-ben 16 portája volt. 1635-ben 1 1/2, 1647-ben 1 1/2, 1675-ben fél portát vettek itt fel az összeírásba. 1684-ben Szilassy István birtokában találjuk. 1693-ban Battik János özvegye volt itt birtokos. 1741-ben báró Orczy István, gróf Keglevich és Berthóthy István birtoka. A XIX. század első felében báró Orczy, Goszthony, Kovács, Utasy, Kodmon és Pálffy családoknak és a Trajtler örökösöknek volt itt földesúri joga. Jelenleg gróf Károlyi Viktornénak van itt nagyobb birtoka. A helységnek van róm. kath. temploma. A közönség területe 4705 k. hold, lakóházak száma 110 és a lakosság 649 lélek, a kik mind magyarok s 5 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A nők házivászon szövésével foglalkoznak. A község postája és távíró-állomása Pétervására, vasúti állomása Mátraballa. E helységhez tartozik Herczeges puszta.
