Vécs.
Vécs.
Vécs. Az egri járásban, a Mátra hegység nyúlványaitól körülvett völgykatlanban, a csekélyvízű Dolina és Tarnócza nevű patakok összefolyása között fekszik. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Weck, később 1428-ban Weche, Wech néven fordul elő. Innen vette nevét a Vécsi család, melynek tagjai közül László 1438-ban a vármegye alispánja volt. Gáspár hűtlenségbe esvén, 1480-ban birtokait Vécsen Nagylucsei Orbán győri püspök és kincstartó testvérei nyerik adományul Mátyás királytól. Az 1549. évi adóösszeírás szerint ekkor teljesen el volt pusztítva. 1635-ben 2 portája volt. Az 1675. évi összeírás szerint, mint nemesektől lakott helység, 4 frt. taksát fizetett. 1693-ban a nánai (Kisnána) uradalomhoz tartozott. 1741-ben Almássy János birtokában találjuk. A XIX. század első felében gróf Almásy György, Almásy Emanuel, István és Károly bírtak itt földesúri joggal. Jelenleg gróf Károlyi Mihály a helység legnagyobb birtokosa. A róm. kath. templom 1901-ben épült. A község területe 4459 k. hold, lakóházak száma 257 és a lakosság 1230 lélek, a kik magyarok s 8 izr. híján róm. kath. vallásúak. A helység lakói fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak fenn. A férfiak fűzfavesszőből kosarat kötnek, a nők pedig kenderfonással és vászonszövéssel foglalkoznak. A község postája Domoszló, távíró-állomása Verpelét és vasúti állomása Ludas és Feldebrő. E helységhez tartozik Haraszti és Majka puszta.
