Visonta.
Visonta.
Visonta. A gyöngyösi járásban, a Mátra hegység alatt, a Bene patak mellett fekszik. Az Aba nemzetség Csobánka ágának ősi birtoka. Mikor Csobánka comes 89két fia: János és Péter a XIII. század vége felé megosztozott az atyai örökségen, Péter (1302) Visontát nyerte, a melyet jószágai középpontjává tett. Fia Pál (1304–1339) szintén Visontát bírta, vásárjával együtt. Ekkor Karácsond, Adács, Zsadány (részben), Kürt (ma puszta Jászladány mellett), Csobánka, Hajontha és Lak tartoztak hozzá. E jószágokat I. Károly király az ugyane nemzetség Kompolthi ágából származó Imrének (1324–1339) adományozta. Midőn Imre fiai: János, a Visontay család őse, István, Miklós és Imre, a Detky család őse, 1348-ban megosztoztak, Visontán kívül még Karácsond, Heves, Markaz, Tarnaörs, Adács stb. helységek voltak birtokukban. Az osztály alkalmával Visontát három részre osztották és az osztozkodók közül János, István és Imre egy-egy részt kapott belőle. 1421-ben Zsigmond király a magbanszakadt Visontay István birtokát Visontán Kompolthi Istvánnak adta. Igy az egész helység a Kompolthiaké lett. 1445-ben városi jellege volt. 1489-ben Kompolthi István leányának Erzsébetnek fiai: Lendvai Bánffy Miklós és Jakab is részt követeltek maguknak az itteni Kompolthi-féle birtokokból. Kompolthi János fiai: Zsigmond és Ferencz, valamint Országh Mihály négy fia között 1522-ben kötött kölcsönös örökbefogadási szerződés alapján, a Kompolthi család kihaltával, az Országh családé lett. Az 1549–1552. évi adólajstromok szerint Országh Kristóf birtoka, kinek 1567-ben bekövetkezett magtalan halála után Miksa király 1569-ben Török Ferenczné, született Országh Borbálának adományozta. Az 1635. évi összeírásban 3, 1675-ben 1 3/4 portája volt. 1684-ben az Esterházy, báró Haller, Bossányi családok és Batta Pál birtokában találjuk. Az 1693. évi összeírás szerint gróf Esterházy István, báró Haller Samu, a Bossányi és a Huszár családok voltak itt birtokosok. 1741-ben a Nyáry család birtoka. A XIX. század első felében a gróf Draskovich, gróf Esterházy, báró Orczy, báró Podmaniczky, továbbá a Saághy örökösök, Goszthony, Taródy, Dévay, Perlaky, Kovács, Póka, Veréb, Pethő, Farkas, Balla, Tamaskovics és Zbiskó családok birtak itt földesúri joggal. Jelenleg herczeg Auersperg Annának, Borhy Györgynek és Mattyasovszky Miklósnak van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom 1756-ban épült. A község területe 4218 k. hold, lakóházak száma 221 és a lakosság 1238 lélek, a kik 4 kivétellel magyarok s 2 protestáns és 16 izr. híján róm. kath. vallásúak. A helység lakosai gazdakört, fogyasztási szövetkezetet és hitelszövetkezetet tartanak fenn. A községben van posta, távíró-állomása Gyöngyös és vasúti állomása Ludas. E helységhez tartozik Csókáspuszta, továbbá Alsójeges, Borhy László tanya, Csárdatelep, Felsőjeges és a Visontai szőlőtelep.
