Verpelét.
Verpelét.
Verpelét. Az egri járásban, a Mátra hegység lábánál elterülő völgyben, a Tarna patak balpartján fekszik. A XIII. század második felében az Aba nembeli 88Nagy Leusták (1271 † 1328 előtt) birtoka. Magtalan halála után Verpelét nem szállott az Aba nembeliekre. 1347-ben Welpreth néven említik az oklevelek. 1372-ben és 1381-ben a vármegye itt közgyűlést tartott. 1389-ben a Tari család birtokába került s a siroki vár tartozéka lett. 1399-ben Bebek Detre tartott itt nádori gyűlést. A XV. században a vármegye közgyűléseit leginkább itt tartotta, ekkor a Tari család bírta s Sirok várához tartozott. Tari György 1465-ben összes birtokait Gúti Országh Mihálynak elzálogosítván, Verpelét és birtokába került. 1475-ben Tari György hűtlensége és magtalan halálakor Országh Mihály és a Nánai Kompolthiak nyerték adományul, előzőleg azonban 1474-ben Tari György özvegyét, Katalin asszonyt, Ország Mihály és Kompolthi Miklós néhai férje itteni birtokaiból járó kilenczedből kielégítették. Országh Mihály négy fia és Kompolthi János fiai között 1522-ben kötött örökösödési szerződés alapján a Kompolthi család kihaltával az Országh család örökölte. Az 1549–1552. évi összeírás szerint Országh Kristóf birtoka, ekkor 6 portája volt. 1554-ben szintén 6, 1564-ben 13 portát írtak itt össze. Országh Kristófnak 1567-ben bekövetkezett magtalan halála után Miksa király 1569-ben Török Ferenczné, született Országh Borbálának adományozta. 1635-ben 4, 1647-ben 3 1/2, 1675-ben 2 1/2 portája volt, az utóbbi összeírás alkalmával egy malmot is vettek fel. 1686-ban 1 1/2 portával szerepel az adóösszeírásban. 1693-ban báró Haller Samu birtokában találjuk. Kívüle még a Sőtér, a Repeczky, a Bossányi és a Huszár családok is birtokosok voltak Verpeléten. 1741-ben a Nyáry család volt a helység legnagyobb birtokosa. A XIX. század első felében gróf Sztáray János, gróf Károlyi, Goszthony, Németh, Orosz, Szepesy örökösök, Bernáth és Bárczy családok bírtak itt földesúri joggal. Jelenleg gróf Károlyi Mihálynak, gróf Sztáray Taszilónak Baranyay Miklósnak és Grosz Jakabnak van itt nagyobb birtoka. Az 1859 február 26–27-én vívott kápolnai csata ide is kiterjedt. A helység előtt Klapka és Dessewffy dandára helyezkedett el 3800 gyalogossal, 600 lovassal és 16 ágyúval. Február 27-én reggelre a Verpeléttől nem messze eső kis hegyen, melyet szentmáriai várhegynek neveznek, Schlick császári tábornok helyezkedett el, harmincz ágyújával és röppentyűütegével s onnan kezdett tüzelni a honvédek közé; a honvédtüzérség sem maradt adós, mindamellett kétórai tüzelés után kénytelen volt visszavonulni. Erre Schlick rohamot intézett Verpelét ellen, melyet azonban a 43. honvédzászlóalj és a Don-Miguel gyalogság visszavert. Schlick azonban újabb csapatokat vonván magához, heves utczai harcz után a község birtokába jutott. Dessewffy hadosztálya ekkor Kerecsend felé kezdett hátrálni, csak ez várta Schlick, a ki Deym gróf vezérlete alatt egy egész vasasezredet küldött a honvédség üldözésére, a kiknek előnyomulását a huszárság akadályozta meg. Szörnyű lovas viadal keletkezett, végre is a Koburg-huszárok, a Pöltenbergtől segítségül küldött Sándor-huszárok és a 14. honvédzászlóalj támogatásával egészen a helységig űzték vissza a vasasokat. Az elesett 57 honvéd emlékére a község lakosai emlékoszlopot emeltek. 1869-ben és 1880-ban tűzvész sujtotta a helységet, ekkor a község felerésze leégett. A róm. kath. templom 1771-ben épült, a plebánia kegyura gróf Sztáray Tasziló. A helységben levő földszintes úrilakok egyikét a XIX. század elején Goszthony Pál építtette, tőle örökölte a Baranyay család, jelenleg is e család birtokában van. A másikat báró Brudern József építtette a XIX. század elején, ez az úrilak jelenleg gróf Sztáray Tasziló tulajdona, a kinek nagybátyja, gróf Sztáray N. János itt 1899-ben új félemeletes úrilakot épített. A negyedik úrilakot Németh Bertalan építtette a XIX. század elején, tőle örökölte a Szentkirályi család. E család azután eladta Mlinkó Zsigmondnak, a kitől viszont Kanzsó György, a jelenlegi tulajdonos vette meg. A község területe 9238 k. hold, lakóházak száma 512 és a lakosság 2860 lélek, a kik közül 2 német, 3 tót, 2 egyéb anya nyelvű, a többi magyar. A vallási megoszlás a következő: róm. kath. 2668, gör. kath. 2, ref. 12, ág. ev. 7, izr. 171. A helység lakosai fogyaszási szövetkezetet, hitelszövetkezetet, önkéntes tűzoltó-egyesületet és magtár és pincze-szövetkezetet tartanak fenn. Említést érdemel Popper Dávid gőzmalma is. A község postája, távíró-, telefon- és vasúti állomása helyben van. E helységhez tartozik: Túrómező puszta, továbbá Mátrai-tanya, Jakobdombi-tanya, Felső és Alsó-Magyalos, Alberki-tanya, Malom-tanya és Rozsnaki-tanya.
