Zagyvaszentjakab.
Zagyvaszentjakab.
Zagyvaszentjakab. A hatvani járásban, a Muzsla alatt elterülő völgyben, a Zagyva mellett fekszik. 1296-ban az Aba nembeli Kompolti ágból leszármazott Péter, a királyi étekfogók kanczellárjának birtokába kerül, a ki e helységet nejével kapja. Hajdan Nógrádba tartozott. 1423-ban azonban a király ismét Hevesbe helyezi át. Ekkor a Nánai Kompolthiak birtoka. Plebániája előfordul már az 1332–37-ik évi pápai tizedjegyzékben is, a patai főesperességi kerülethez tartozott. Kompolthi János fiai, Zsigmond és Ferencz valamint Országh Mihály négy fia között 1522-ben létrejött örökösödési szerződés alapján a Kompolthiak kihaltával Országh Mihály fiai: János, Ferencz, Imre és László örökölték. 1549-ben Losonczy István, Országh Kristóf gyámjának birtokában találjuk. 1552-ben még 8 adóköteles jobbágytelket írtak itt össze. 1564-ben 11 portája volt. Országh László fiának Kristófnak, 1567-ben bekövetkezett magtalan halála után Miksa király 1569-ben Országh Borbálának férjezett Török Ferencznének adományozta. A XVII. század közepén Hamvay Ferencz alispán birtoka, kinek halála (1669) után Forgách Ádám nyerte adományúl. 1635-ben 1 3/4 portája volt, 1647-ben 1, 1675-ben és 1686-ban szintén 1–1 porta után fizetett adót. 1741-ben a Nyáry család, a XIX. század első felében pedig a gróf Draskovich, gróf Esterházy, báró Révay, gróf Cebrián, Horváth és Csányi családoknak volt itt földesúri joga. Jelenleg Kohn Józsefnek van itt nagyobb birtoka. A régi róm. kath. templom 1852-ben s az új ennek helyén, egy dombon, 1905-ben épült. A templom kincsei közül említést érdemel a régi bronztányér, az ú. n. ampolna, a mely már 102 éves. A helység határában két úrilak áll fenn. Az egyiket Posztóczky János 1883-ban építtette, a ki után Saidly Ágostoné lett. Jelenleg báró Radvánszky tulajdona, a ki Nagy Károlynak adta bérbe. A másikat Horváth István építtette, tőle Boroviczényi Kálmán vette meg, jelenleg Laczkó Antal dr. tulajdona. 1852-ben a tűzvész a helységet csaknem egészen elpusztította. A község területe 2700 k. hold, lakóházak száma 128 és a lakosság 693 lélek, a kik mind magyarok s 13 protestáns és 19 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A község postája és vasúti állomása Szurdokpüspöki, távíró-állomása Apcz-Szántó. E helység határában feküdt Födémes falu, alkalmasint a mai Filimes puszta helyén, melyet Rátót nembeli László bán fia, Dorogi Olivér 1331-ben a Baranya vármegyei Balázs fia Miklóstól és ennek nejétől, Klárától megvásárolt. Olivérnek egy fia volt, István, a ki azonban korán elhalálozott, mert 1373-ban Olivér özvegye és leánya tiltakoztak Nagy Domonkos fia Pásztohi János, továbbá Kakas János fiai és Pasztohi István fia László ellen, mivel ezek Födémest elfoglalták. Az 1549-ik évi adóösszeírás szerint Horváth Ferencz birtoka, ekkor 3 adóköteles jobbágytelket írtak itt össze. 1552-ben az egri püspökség földesúri hatósága alá tartozott. 1564-ben 3 jobbágytelek után fizetett adót. E helységhez tartozik még Haraszti puszta.
