Zaránk.
Zaránk.
Zaránk. A hevesi járásban, a Mátra hegységtől délre, a Nagy-Alföld kezdetén, sík és halmos vidéken, a Tarna patak két ága között fekszik. Eredetileg az újvári várszerkezet tartozéka, tehát királyi várbirtok volt, melyet IV. László király 1274-ben feloldván a várkötelék alól, eladományozott. 1307-ben már az Aba nembeli Kompolt fia Péter birtoka, midőn ugyanis nevezett Péter, ebben az évben Varasfogasi Füle fiai Mihálytól és Miklóstól a Tarna jobb partján Visznek és Zsadány között eső Vécsföldét 40 ezüst márkáért megveszi, a határleírás szerint a földterület Péternek Zaránk (Szurduk) nevű birtoka mellett feküdt. Az 1325-ik évi osztály alkalmával Zaránkot István, a későbbi hevesi főispán, a Nánai Kompolthi család őse nyerte. 1468-ban Zarang néven szerepel az oklevelekben, ekkor Kompolthi Miklós birtokában találjuk, de Kompolthi János leányának, Margit asszonynak Szén Jánostól született fiai: Szén György és Péter, szintén részt követelvén maguknak Zaránkból, Kompolthi Miklóst perbe idéztették. Kompolthi János fiai: Zsigmond és Ferencz, valamint Országh Mihály fiai között 1522-ben kötött örökösödési szerződés értelmében a Kompolthiak kihaltával az Országh családé lett. Az 1552-ik évi adóösszeírás szerint Bornemisza Imrének itt három portája volt. 1554-ben 6, 1564-ben 8 portát írtak itt össze. Országh Kristófnak 1567-ben bekövetkezett magtalan halála után Miksa király Országh Borbálának, férjezett Török Ferencznének adományozta. Az 1635-ik évi összeírásban 2 3/4, 1647-ben fél, 1675-ben fél, 1686-ban szintén fél portával van felvéve. 1693-ban, mint puszta, Deák Pál ezredes birtoka. 1741-ben Almássy János, Stessel 93Kristóf és a gróf Károlyiak voltak itt birtokosok. A XIX. század első felében Almássy Józsefné, Almássy Emanuel és Károly, továbbá a Czobel, Abaffy, Szeleczky családok és Goszthony Imre bírtak itt földesúri joggal. Később Czobel Albert és Imre, Szeleczky Antal, Almássy Manó, Nemes János és báró Prónay voltak itt birtokosok. E birtokok közül Almássy Manóét 1860-ban, a Czobel családét 1871-ben vette meg a helybeli közbirtokosság. Jelenleg nagyobb birtokos nincsen a községben. A helységben levő Czobel-féle kastélyt, mely a XVIII. század végén épült, szintén a helybeli közbirtokosság vette meg. A róm. kath. templom 1780-ban épült. A község területe 2526 k. hold, lakóházak száma 184 és a lakosság 1172 lélek, a kik mind magyarok s 2 ref. és 15 irz. kivételével róm. kath. vallásúak. A község lakossága katholikus kört tart fenn. A község határában két húnhalom van, hol régiségeket találtak. A község postája Tarnaméra, távíró és vasúti állomása Ludas. E helységhez tartozik: Újmajor.
Tiszaigar. – Széky Péter dr. úrilaka.
Tiszaszőllős. – Elek István úrilaka.
Vámosgyörk. – Visontai Kovách László úrilaka.
Visznek. – Haraszty Oszkár úrilaka a viszneki Nagymajorban.
Források: Karácsonyi János: Magyar Nemzetségek I–III. – Csánki Dezső dr.: Magyarország Tört. Földrajza a Hunyadiak korában I. – Fényes Elek: Magyarország Állapotja. III. k. 1837. – évi kiadás. Ipolyi Arnold: Heves- és Külső-Szolnok vármegye középkori műemlékei. – Balássy Ferencz–Szederkényi Nándor: Heves vármegye tört. I–IV. – Hunfalvy: Magyarország és Erdély képekben II. k. – Rupp Jakab: Magyarország Helyrajzi Története II. – Magyar Sion 1868–69. évf. – Kandra Kabos: Adatok az egri egyházmegye történetéhez. 1890. – Vasárnapi Ujság 1859. évf. 186–187. – Tudományos Gyűjtemény 1830. V. 3. – Kandra Kabos: Bene vára a Mátrában. – Ország Tükre 1864. 22. – Hazánk s a Külföld 1870. 29. – Magyarország s a Nagyvilág 1880. 50. – Gracza György: Magyar Szabadságharcz Tört. IV. köt. – Végül az egyes községektől beérkezett adatok.
