A palócz falu.
A palócz falu.
Csak a hegyipatak partján kell haladnunk, hogy a palócz falukat jóformán mind útba ejtsük. Ha nagyobb a víz, akkor az egyik parton, rendszerint a legmagasabb háton helyezkednek el a házak; ha pedig csak időszakos forrás táplálja a kis eret, egyik partját is, másikát is ellepik a palócz házikók. S ha az egyik átellenes szomszéd a másikat meglátogatja, nyáron a patak kiszáradt medrén, esős tavaszszal s őszszel pedig kis fahídakon jár át. A falvak természetesen inkább hosszantiak, a dombok vagy hegyek közt folydogáló patak szűk völgyében fekvők. A legtöbb a keskeny homlokzatukkal szembenéző házak két sorából áll, jókora útat hagyva közbül. Ez a fő- és egyetlen utczája. A többi, palócz, elnevezés szerint, csak sor vagy köz, melyek rendszerint girbék-görbék, a talaj egyenlőtlensége miatt. „Alvég” és „felvég” minden faluban van, s e részek a falu mellett vagy rajta keresztülfolyó patakocska iránya szerint kapják e neveket. A széles utczák pusztaságát rendszerint a házak előtt vagy, ha van, a falu terén is ásott kútak osztják meg. Főépületének, a templomnak, elhelyezésénél nem a szimmetria vagy az egyenlő távolsági és közelségi kívánalmak a mértékadók, hanem a magaslati viszonyok. A templom ugyanis a falu legmagasabb pontján épül, tehát vagy az elején vagy a végén s nem mindig a közepén.
