Ősi terület.
Ősi terület.
A vármegye közönségével egyidejűleg alakult ki Hevesújvármegye területe is. A vármegye ősi területét azonban pontosan meghatároznunk nem lehet, mert folyton változtatják a határokat. Királyaink adományozásaik alkalmával áttesznek egyes községeket más vármegyékbe. Így a Pásztótól délre eső Szent-Jakab helység hajdan hol Nógrádhoz, hol Heveshez tartozott, 1423-ban ismét Hevesbe került.109) Ványa községet Békés vármegye határán a hevesvármegyei Kompoltiak kedvéért Zsigmond király egy egész vármegyén, Külső-Szolnokon keresztül helyezi át 1422-ben Heves vármegyébe és ott találjuk 1468-ban is.110) Az oklevelek alapján csak annyit látunk, hogy Hevesújvármegye területe jóval nagyobb kiterjedésű volt, mint napjainkban. Éjszakon Gömör felől nagyjából a mai határok voltak, nyugatra Nógrád felé a Zagyva vize volt természetes határa, mely Nádasdtól Pásztóig s onnan Hatvanig körülfolyta. Dél felé a jász területbe is beékelődött egy-egy faluval, le csaknem Szolnok városáig terjedt, olykor Álcsi is idetartozott. Innen Kürünél átkelve a Tiszán, Szakállast, Fegyverneket, Tomajt, Őrsöt, Nagy-Ivánt és Tiszafüredet is magába zárta. Keleten Borsodtól az Eger patak választotta el, az oklevelek tanúsága szerint az Eger patak jobbpartján eső részek Heveshez, a balpartján eső részek Borsodhoz tartoztak.
109) Csánki: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. 71.
110) Csánki i. m. I. 74.
