Vármegyék keletkezése.
453Vármegyék keletkezése.
A XIII. század végén és a XIV. század elején a régi királyi várispánságtól elütő vármegye keletkezett. Ennek az új vármegyei szervezetnek legnevezetesebb intézménye: a szolgabíróság. A szolgabírák a királyi bilochusok helyébe lépnek, őket a vármegye közönsége választja, nevük „judices servientium regalium.” Ők a királyi ispánnal szemben a megye közönségét képviselik. A szolgabírói intézménynyel egyidejűleg a várispánságoknak régi század- és tizedkerületekre való beosztása is megszünik, azután minden vármegye, tekintet nélkül terjedelmére, az 1290:V.t.-czikk szerint a négy szolgabírónak megfelelőleg négy járásra oszlik. A régi várispánsági szervezetből csak a törvénykezéssel összefüggő alsóbbrendű tisztségek, úgymint a poroszlók és bakók maradtak meg. Ekkor fejlődik ki a vármegyei közönség és a vármegyei terület fogalma. A vármegyék akkor olyan kormányzati területek, a melyeknek lakói maguk választják négy szolgabírájukat. A vármegye közönségét a vármegyei gyűlés, congregatio jeleníti meg, a melyet eleinte csak királyi engedélylyel lehetett tartani. E vármegyei gyűléseken a XIII. század vége felé már a nemesek tömörülnek, de megjelennek azokon még a nem nemes szabadok is. Az ispán „comes” főteendője a politikai kormányzat és a törvénykezés, a vármegyei gyűléseken s a vármegyei törvényszékeken ő elnököl. Ő nevezi ki helyettesét, a régi „comes curialis”-t, a kit ebben a korban „vicecomes”-nek, vicispánnak kezdenek nevezni. Ez ítélkezik az ispán megbízásából a vármegyei törvényszéken. Mivel nemesek fölött is ítélkezik, azért a nemesség nemesi származást is követel tőle, mint az 1290:III. és IV. t.-czikkekből kitünik. De azért nem nemesek is voltak vicispánok. Az új vármegyék kormányzata tehát részint királyi, részint autonóm jellegű. Királyi azért, mert királyi főtiszt alatt állanak, a ki maga nevezi ki helyettesét; autonóm azért, mert a vármegye közönsége maga választja szolgabíráit s vármegyei törvényszékeket tart.
Heves vármegye mai területén 1271-ben V. István király még személyesen jelenik meg törvénykezésre. Ősi szokás szerint a Heves melletti Hajóhalmán összegyűjti a tiszavidéki nemességet s panaszaikat meghallgatja. Okleveleink szerint ekkor adta elő Lampert, egri püspök, élő szóval az egri püspökség jogait és privilégiumait, melyeket 25 éltes nemes esküje megerősített. A király élő szóval döntött és a királyi döntést azután nagy pecsétes királyi levélbe foglalták.29) Utóbb a királyt itt is rendesen a nádor helyettesítette. A nádor is szabad ég alatt, rendesen valamely árnyas helyen, egyik vagy másik község közelében tartotta gyűléseit. A nádor 1335 és 1347-ben a borsod- és hevesvármegyeieket egy helyre gyűjti össze Szíhalmon30), de van tudomásunk több, tisztán hevesvármegyei nádori gyűlésről is. Ekkor a nádor maga mellé veszi a vármegye ispánját, a négy szolgabírót és a vármegye közönségéből választott hitelt érdemlő embereket, az esküdteket és ezekkel ítélkezik a szabad ég alatt.
29) F. V. 1. 155.
30) Adatok. II. 231
