Apátságok.
Apátságok.
Pásztón a cziszterczieknek volt apátsága, a mely Pilisről települt 1190-ben. Alapítója és kegyura III. Béla volt, de már István ifjabb király 1265-ben a kegyúri jogok a Rátót nemzetségből való Domokos mester fiának, Istvánnak adományozza.166) Az apátság feladata az itt lakó kún-palócz népek térítése lehetett. 465A váradi regestrumban ezt az apátságot 195, 203. sz. alatt említik. A pásztói konvent hiteles helyként is szerepelt. A pápai tizedszedéskor Blondelus pásztói apát hit alatt erősítette, hogy apátságának nincs több tiszta jövedelme évenként húsz márkánál, ezért 1332-ben 2 budai márkát, 1333-ban 112 garast, 1334-ben 70 garast, 1335-ben 80 garast fizetett pápai tizedadóul. 1502-ből Lukács pásztói apátot és az apátság kegyurait, Pásztói Mihályt és Domokost ismerjük. A XVI. század folyamán az apátság az egri püspökség birtokainak lesz kiegészítő részévé s úgy kellett később a pásztói apátoknak visszaszerezniök. Az apátságnak ősi birtokai voltak Heves vármegyében. Imbert pásztói apát és konventje 1277-ben Halász birtokon túladott. Pásztón a város déli része volt az apátság tulajdona, hozzá tartozott a Paszth folyón két malom. Taron is földesúr volt az apátság, innét való az a Zub nevezetű jobbágya, a ki a Váradon a tüzes próbát sérülés nélkül kiállotta.167) – A poroszlói apátságot Fuxhoffer Monastérologiá-jában a benedekrendi apátságok közé számítja. A poroszlói és tereskei apátok pörös ügyéről megemlékezik a váradi regestrum 222. sz. jegyzésében. 1292-ben János volt a poroszlói apát,168) 1421-ben nyoma van az itteni Szent Péter és Pál tiszteletére emelt monostornak, patrónusai a Hanczkó-fiak.169)
166) W. XI. 548.
167) Békefi Remig: A pásztói apátság története. I. 1190–1702.
168) Schmith i. m. I. 225.
169) Csánki i. m. I. 56.
