Szerzetrendek.
Szerzetrendek.
A benedekrendi és cziczterczi apátságok rendeltetése az volt, hogy az isteni tiszteleten és egyházi teendőkön kívül gazdasági munkával, föld- és kertmíveléssel foglalkozzanak. Ezért a rengeteg erdőségek között alapították monostoraikat. Munkásságukkal a Mátra alját virágzó területté alakították át. A premontreiek kanonokrendje lelkészkedéssel foglalkozik s Heves vármegye területén Hatvanban volt konventjük, mely 1284–1484-ig hiteles helyként szerepelt.170) A Csobánkák 1304-ben Vörösmarthon alapítottak egy pálos kolostort, Keresztelő sz. János és sz. Sixtus tiszteletére szentelt kápolnával és azt mátrai birtokokkal javadalmazták.171) Arnold vörösmarthi perjel 1335-ben, Keresztély perjel 1369-ben, Domonkos perjel 1376-ban átiratják s megerősíttetik az adományozó oklevelet. 1356-ban a vörösmarthi pálosok birtokrészeket kaptak Benén, 1441-ben V. Lászlótól Fügedet nyerik el, 1461-ben Debrői Imrétől Varsányt és Lőrinczi Lászlótól Fügedet nyerik el, 1461-ben Debrői Imrétől Varsányt és Lőrinczi felét. 1496-ban Kanizsai György elzálogosítja nekik benei birtokát, 1501-ben II. Ulászló védőlevelet ad számukra.172) A török harczok korában elhagyott lesz a kolostor és Almásy János gyöngyösi plebános elfoglalja, a mi ellen ők 1699-ben tiltakoztak.173) Monoszlai Miklós egri püspök Eger város közelében Felnémeten telepíti le a pálosokat. Övék volt 1406 körül Botond (Bátony) és Nagyiván, Felnémet határában több szőlő, az Eger vizén és a Tárkány patakon egy-egy malom. 1584-ben már az elhagyatott kolostorok közé tartozik.174)
170) Adatok III. 162.
171) u. o. II. 206–211.
172) Rupp i. m. III. 307.
173) Adatok II. 212–213.
174) Rupp i. m. II. 31–32.
A karthauziak a néma, magányos helyeket szemelték ki s Eger vidékén a tárkányi erdőségben volt a segedelemvölgyi kolostoruk. A kolostor alapítója, a hagyomány szerint, Monoszlai Miklós egri püspök volt; a kolostor alapításával azt czélozta, hogy az egri püspökség egyházait misemondó és liturgikus könyvekkel elássák. Birtokaik voltak: Felsőtárkány, Zsércz és Szent-István községben. továbbá „…mindenkor az barát réten való klastromhoz atták az boldog hegyének az dézsmáját, de egyes dézsmát Egerbe az nemes káptalanba vittek.” (Tanúvallomás 1658-ból. Zsérczi akták.) „Sircz az papoké volna… Pap urak bírták. Azt is hallotta, hogy a püspök Istenért hatta volna Sirczet a kalastromhoz, hogy tarcsák az barátokat.” (U. o. 5 drb.) A tárkányi karthauziak völgyüket „vallis auxilii” és „vallis refrigerii”-nek „segedelem vagy nyugodalom völgyé”-nek nevezték el. Felsőtárkány 1436-ig volt a monostoré, ekkor Rozgonyi Péter egri püspök magához vette és helyette Noszvajt engedte át nekik. A karthauziaknak Egerben is volt házuk, az övék volt a gyógyhatásáról ismert egri fürdő, Eger városa alatt pedig malmuk volt a „vadkert” közelében. Mezőtárkányi malmukat 1444-ben rozgonyi püspök jóváhagyásával cserében egy másik malomért az egri káptalannak adták. Kolostoruk a XVI. században pusztult el, de még Eger ostrománál említést tesz róluk Tinódi:
„Jobbikat lám köztök elfeledtük volt,
Néma barátoknak négy gyalogjok volt,
Viadalhoz holtig ott minden kész volt.”175)
Néma barátoknak négy gyalogjok volt,
Viadalhoz holtig ott minden kész volt.”175)
175) Egervár viadaljáról való ének. 337–340 sor. Régi magyar költők Tára. III. 115.
Birtokaik az egri káptalanra és az egri püspökökre szállottak vissza.176)
176) Kandra: A segedelemvölgyi Karthauziak Tárkány mellett. Adatok II. 3–28.
A kolduló ferenczesek és domonkosok az egri püspökök meghívására hamar megtelepedtek Egerben is. A domonkosrendiek kolostora Sz. Mihály egyháza mellett épült föl. 1486-ban még itt laktak a domonkosok, Ferrarius, a rend történetírója 466szerint.177) A ferenczrendieket II. Kilit püspök telepíti be Egerbe. Konventet alapítanak s a kolostor lakói „conventualis”-ok, ellentétben azokkal a szerzetesekkel, kik mint eremiták, fegyelmezetlenül, helyhez nem kötve, majd itt, majd ott élnek. Az egri ferenczes konvent az 1260. évi narbonnei egyetemes rendi káptalanon már mint egy rendtartományi kerület „custodia” középpontja szerepel.178) Több történetírónk azt vitatta, hogy Egerben telepedtek le hazánkban a ferenczesek először. Azonban a ferenczrendi írók az esztergomi konventet tartják első alapításnak. Kósa Jenő szerint a ferenczesek ősi, zágrábi konventjét téveszthették össze Egerrel; ugyanis Zagrabia német neve Agram, azt zavarhatták össze Agriával, Egerrel.179) Egerben a ferenczesek 1304, 1340, 1354, 1468, 1387, 1396, 1454, 1456, 1477, 1507, 1537. években káptalant tartottak.180) Az egri kéziratos ferenczrendi „Historia Domus” szerint 1347-ben Salamon volt a gvardián, a ki valamely ügyben a püspök és vicarius között tanúskodott, 1401-ben Kelemen volt a gvardián, a ki szent életéről volt híres Eger városában.181) Egy 1359-ben kelt oklevelünk szerint „Fr. Joannes de Agria” ferenczrendi lector, Magyarország királynéjának gyóntatója és kápolnájának szónoka volt, mit Pór Antal akként magyaráz, hogy e János az egri ferenczrendiek iskolájában tanított és ugyanő tette híressé nevét irodalmilag a neki tulajdonított dubniczi krónika-töredékkel.182) Egerből a ferenczeseket 1552-ben György diák, Luther tanának követője, kiűzte, ez közöttük martirhalált is halt, 1461-ben az elhagyatott konventet a ferenczrendiek másik provincziája, az Üdvözítőről nevezett salvatoriánusok foglalták le.183) Ugyane salvatoriánusoknak ekkor Gyöngyösön volt híres kolostoruk. Fridrich Urbán, a salvatorianusok történetírója, a konvent keletkezését az 1400. évre teszi és alapítójának a Báthori családot tartja. A konventen kívül volt még Gyöngyösön a Sz. Ferencz harmadrendi szabályait követő szerzetesnőknek, Beguinnők-nek is kolostoruk. Ezeket 1496-ban Bánffy Dorottya, Rozgonyi János özvegye telepítette Gyöngyösre és 1500-ban a szerzetesnők perjelnője Katalin, Bogáthi Lukács özvegye volt.185) A gyöngyösi ferenczeseknek a XVI. és XVII. században volt nagyobb szerepük Heves vármegye hitéletében.
177) Ferrarius: De Rebus Provinciae Hung. 507, 510.
178) Wadding: Annales Ordinis S. Francisci. IV. 133.
179) Kósa kéziratos műve a pozsonyi ferenczes könyvtárban. 434–36; Nagy Béni: A ferenczes szellem és hatása hazánkban.
180) Speculum Vitae B. Francisci et Sociorum epis. Venetiis 1504.
181) Historia domus Agriensis 190. Kézirat az egri ferenczes könyvtárban.
182) Pór Antal: Nagy Lajos. 9. jegyzet.
183) Kósa i. m. 1551 nr. 58. és 1561. évnél.
185) Rupp i. m. II. 68–69.
Későbbi okleveleink még két Egerben lévő kolostorról szólnak. János bíboros 1456-ban az ágostonrendűek Sz. Miklós tiszteletére emelt templomának teljes búcsút engedélyez és ezt a búcsút Hédervári László egri püspök megerősíti.186) Az „Ordinarius” megemlíti, a „bold. Szűz monostorát” Egerben. ez 1360 táján híres kegyhelyként szerepel, Egernek vezeklőhelye volt. Benedek megölte feleségét, ezért apósának és sógorának vérdíjat kellett fizetnie, azután pünkösdkor Egerbe tartozott menni a Sz. Szűz küszöbéhez, a rákövetkező nagyböjtben pedig Rómába.187) 1552-ben még állott a kolostor. „Arszlán bég Boldogasszony klastrománál leszálla” és Tinódi szerint a szent hely oltalma alatt helyezte el ostromló ágyúit. A Liber S. Joannis szerint már nem volt meg a kolostor, mert azt olvassuk benne, hogy: „a káptalanban kőháza vagyon a székesegyházi esperesnek, melyhez éjszaki részen a Boldogasszony klastroma állott.” Kandra azt sejti, de nem tudja megokolni, hogy e női kolostor, a ferenczrendiek női szerzetéé, a klarisszáké volt.188)
186) Rupp i. m. II. 33.
187) H. O. VII. 301.
188) Adatok XII–XXXVI.
A gyöngyöspatai róm. kath. templom belseje.
Ágasvár romjai.
