A várm. közönsége. Csobánkák pusztulása.
A várm. közönsége. Csobánkák pusztulása.
Heves vármegye nemesi közönsége a XIV. és XV. század folyamán nagyon megváltozott. Az interregnum idején megkezdődik az ősi Aba nemzetség több ágának pusztulása. A magyar trónért Anjou Róbert Károly, Cseh Venczel és Bajor Ottó versengenek. A pártoskodások idején a hazafiúi erények mértékét a királyok személyisége szabja meg. Az Aba nemzetség több ága, a Borh-Bodon, a Csobánka, később az Amade-ág Róbert Károly szemében kikiáltott hazaárulók voltak, mert a zavaros időkben előbb Cseh Venczel, majd ennek kiveretésével, a hatalmas Csák Máté pártjára állottak. Csobánka László régi bűnéért az egész Csobánka-ág lakolt. László, 1298-ban Rafain bánnak, Debreczen urának valamely vidéki vásárról hazatérő jobbágyait Kakatnál, Bihar vármegyében fegyveres erővel megtámadta. Három debreczenit megölt, hatot halálosan megsebesített és kétszáz márka értékű zsákmányt rabolt el.195) Rafain bán a jobbágyain ejtett sérelem orvoslását kérte a királytól. III. Endre maga elé idézte Lászlót, de az nem jelent meg, azért távollétében is elítélték 1300-ban fej- és jószágvesztésre.196) Mintegy húsz évig nem került sor az ítélet végrehajtására. László 1304 körül meghalt, de az ítélet fegyver volt a család ellenségeinek kezében. Róbert Károly 1312-i rozgonyi győzelme döntötte el a pör és egyúttal az egész Csobánka nemzetség sorsát. Róbert Károly 1322-ben szigorú ítéletet mondott rájuk: birtokaikat elkobozta, mert „számtalan esetekben Csák Máté segítségével megbecsülhetetlen károkat, iszonyú pusztításokat, számtalan gyilkosságot, temetők és egyházak feltörését, özvegyek és szűzek mezítelenre való vetkőztetését mívelték.” Ugyanez évben jelenti az egri káptalan, hogy Csobánka László gyöngyösi birtokainak két részébe Lampert országbírót, vagyis helyette képviselőjét, Uz mestert, a harmadik részébe Dózsa nádort, Rafain bán örökösét bevezette. A birtokokat kétezer márkára becsülték és a bevezetésnek senki sem mondott ellene.197) Csobánka Pál visontai birtokait pedig a Kompoltiak kapták meg 1323-ban.198)1327-ben végre kiadták a Csobánkák halálos levelét. Csobánka János fiainak: Sámuel, Dávid és Lászlónak hevesvármegyei birtokait Széchenyi Farkas fia, Tamás „a hadiborostyánnal koszorúzott rozgonyi hős, az állhatatosság edénye” kapta meg.199)
195) A II. 30.
196) W. X. 371, 380.
197) A II) 17. Balássy: i. m. I. Oktár 296–297.
198) F. VIII. 2, 397–99.
199) A. II. 281; A. IV. 205.
Hasonlóképen pusztult el vagyonilag a XIV. század elején a Borh-Bodon ág. Sirok várukat Csák Máté seregei őrizték, de 1320-ban Drugeth Fülöp újvári ispán és Dózsa erdélyi vajda lefoglalták a király számára.200) Még sajátságosabb volt az Amade-ág sorsa. Amade magas hivatalokat ért el; 1285., 1288. és 1300-ban őt, az ország nádoraként említik. Az interregnum idején I. Károly pártjára áll, részt vesz a királyválasztó országgyűlésen és 1309-ban első helyen említi őt az oklevél a koronázáson jelenlevők között. I. Károly őt megjutalmazta. A király tudtával vagy tudtán kívül Magyarország éjszakkeleti részén óriási birtokokot halmozott össze. Nagy hatalma később a királyban is félelmet keltett. 1311-ben Amadét Kassán meggyilkolják, két fiát pedig fogságba vetik. I. Károly az Amadéknak tett nagy adományokat visszavonja.201) Az Amadék az ősi birtokokért fegyvert fognak és Csák Mátéval szövetkeznek. Azonban a rozgonyi csatában, 1312-ben, Csák Mátéval együtt elbuknak és az Amade-ág egyszerre megsemmisül, három nemzedéken át tartó dicsőség után. Hevesvármegyei birtokaikat I. Károly Amade hűtlen fiaitól elveszi és 1319-ben a Kompoltiaknak adományozza.202) Ugyanekkor vesztették el Kiskürüt is, hol az Amadék vára volt.203)
200) Zichy Oktár I. 258.
201) F. VIII. 1., 405–410.
202) A. I. 571.
203) F. V. 3, 506.
