A katonaság rablásai.
A katonaság rablásai.
Az erőszakos birtokfoglalások idején Heves vármegye a katonaság rablásai miatt is sokat szenvedett. Ursinus Velius elbeszélése szerint 1527-ben Bodó, János király hűséges embere kegyetlenkedett katonáival Eger környékén. „Az oltárt sem kímélte, a templomba menekült ártatlanokat s gyermekeket lemészároltatta, a templomi és egyházi jelvényeket lovaira aggatva, mintegy diadalmenetben vonult le a várból. A templom ékszereit, aranyait a vár prefektusainak fejeivel küldötte a szepesi grófnak, hogy a holtak szemléletében, kiknek elesténél jelen nem lehetett, gyönyörködjék. A foglyok kötelekkel összefűzve, 489játéktárgyul szolgáltak, soknak orra, füle levágatott…”22) Szalaházy egri püspök levele alapján kiigazíthatjuk Ursinus elbeszélését, hogy Ercsy Ferencz volt tulajdonképen a gaztett szerzője. Ő vitte véghez a pusztításokat a templomban, a püspöki javakban és a várnagyot meg a püspök többi jó emberét megölette. Ezért Ercsy Ferenczet a szarvaskői várba záratta, majd Komáromba küldötte fogságba.23) Később is vannak panaszok a katonák garázdálkodásairól. Az 1534-i kassai részleges gyűlésen a vármegyék kikelnek a felvidéki kapitányok, főleg Horváth Ferencz szarvaskői várnagy harácsolásai ellen. A szikszói tanácskozáson arra kérik a királyt, hogy a felvidék biztonságára és a megzavart rend helyreállítására a felvidékre külön főkapitányt nevezzen ki. Az 1535-i nagyszombati országgyűlésen a rendek sérelmi iratukba befoglalják a felvidéki zsarolásokat.24) 1537-ben Perényi Péter, Homonnay Ferencz, Serédy Gáspár, Bebek Ferencz ellen hangzanak fel a panaszok. Az általános mellett részleges panaszokról is van tudomásunk. Az egri vikárius András kassai jegyzőnek közbenjárását kérte ki, hogy Serédy Gáspár emberei akadályozzák meg borainak hazaszállítását.25) 1535-ben Homonnay György, Bebek Ferencz, Serédy Gáspár és Jánossy Antal az egri káptalan dézsmáit foglalták le több helyen.26)
22) Ursinus Velius 44–45.
23) Egyháztört. Eml. I. 377.
24) Magy. Országgy. Eml. I. 498.
25) Egyháztört. Eml. I. 495–496.
26) u. o. III. 39, 263, 397.
