Perényi Péter.
Perényi Péter.
Heves vármegyének önkénykedő főura: Perényi Péter volt. A Perényi család 1518-ban telepedett be Heves vármegyébe. Bélteki Drágffy Jánostól 8000 arany forintért megszerezték Debrő várát Debrő, Tófalu, Kaál, Csal falvakkal és a gyöngyösi birtokrészszel. A család összes birtokainak utóbb egyetlen örököse Perényi Péter lett. Patakon és egyéb váraiban egész hadsereget tartott. A kettős királyválasztás idején Jánospárti; Váradi Pál és Perényi Péter alkották a Felvidéken János király legnagyobb erősségét. Annál jobban fájt János király szívének 1527-ben, szerencséje fordultával, az első apostolok, Péter (Perényi) és Pál (Várday) hitszegése. Maga János király is menteni igyekezett őket és környezetében azt mondották, hogy nem az emberi rosszaság, hanem valami „istenátok” okozta árulásukat. I. Ferdinánd nagyon megörült új párthíveinek s a magvaszakadt Pálóczy-család birtokait nekik adományozta 1527-ben.
Perényi Péter Ferdinánd előtt mindig tekintélyes személyiség volt, de nem számíthatott rá biztosan, mert Perényi sok más főúrral visszatért a nemzeti király pártjára s János király életében többé nyiltan nem mert Ferdinándhoz csatlakozni. Mindkét király iparkodott őt megnyerni és ő ezt az alkalmat kellőleg kihasználta. 1536-ban Ferdinánd Perényi Ferencz számára már kiállíttatja az egri püspökségre való kinevezési okmányt, melyet azonban sohasem foganatosítottak.20) 1537-ben János király ad neki a Pálóczy javakra donationális levelet. Ugyanez évben Ferdinánd meg avval akarja maga részére hódítani, hogy összes birtokaira biztosító-levelet ígér neki és elkészítik részére a kanczellári, fia, Gábor részére meg a váradi püspöki kinevezési okiratokat.21) Gerendi Miklós erdélyi püspök ismerte a helyzetet, azért szigorú kritikát mond Perényi Péterről. Akként jellemzi őt, hogy Perényi Péter mindent a saját haszna szempontjából karol föl vagy hanyagol el.
20) Egyháztört. Eml. III. 149–150. – Szederkényi i. m. II. 434–435.
21) Egyháztört. Eml. III. 122–123.
