Frangepán Ferencz.
Frangepán Ferencz.
Minthogy az országgyűlések minden törvénye holt betű maradt, a 30-as évek vége felé már valóságos forradalmi hangulat támadt. A jobbérzésű hazafiak az országos bajoknak véget akartak vetni. Belátták, hogy a török János királyt vazallusának tekinti, a török minden útja a nép fosztogatásával, zsarolásával jár. Tudták, hogy a fejetlenség, a rablások az országot a sír szélére juttatják. A két király között erélyesebben folytak a békealkudozások. A béke megkötésében kiváló érdeme volt Frangepán Ferencznek, Eger püspökének. Ő a horvát származású híres Frangepán családnak sarja volt. Kora ifjúságában Rómába került s vallásos lelkülete Sz. Ferencz szigorú rendjébe vezérelte. A mohácsi vész után visszatért a hazai földre, hogy hazájának szentelje életét. János király oldala mellé állott s mellette maradt jó és balsorsban János király haláláig. A király őt diplomácziai küldetésekre használta fel; Frangepán jó diplomata volt s a mellett megmaradt kifogástalan papnak is. VII. Kelemen pápa felmentést ad neki, hogy bárminő egyházi javadalmat és méltóságot elfogadhat30), így János király kinevezi őt béke-fáradozásaiért kalocsai érseknek. Mivel azonban jövedelmeinek nagyobb része török kézre jutott, a másik részt meg Ferdinánd kapitányai harácsolták el, ezért őt János király 1536-ban az egri püspökség élére állította. Mindkét király előtt nagy tekintélye volt. Míg kortársairól mindenféle rosszat mondottak, nemcsak magánéletüket, hanem igazhitűségüket is gyanúsították, addig Frangepánról mindkét király a Várday érsek is a legszebben nyilatkoznak: „Tudományával, bölcseségével és tisztességes életével kiválik, nagyon sokféle ügyben járatos” – mondja róla Ferdinánd – „úgyhogy az összes magyar főpapok között ő a legméltóbb a biborra.”31)
30) Egyháztört. Eml. I. 360–361.
31) Nuncziaturbrichte. IV. 355–358.
Frangepán 1537-ben őszinte, békéltető hangon kéri Ferdinándot a kibékülésre. „Eleget hadakozott – úgymond – egymás ellen a két király… Mennyivel szebb volna, ha mindketten egyesülve, a töröktől az országot megszabadítanák, mintsem egymás ellen törnek…”32) Frangepán belevonja a tárgyalásokba a főurakat, az egyezkedésre meghívják Perényi Pétert is. Mind a békét óhajtják, így jött létre az 1538-i váradi békeszerződés, mely jogi alapot adott mindkét király uralmának, melynek lényege, végső czélja volt: az egységes Magyarország visszaállítása. Az ellenkirályok elismerik egymást, Erdély Jánosé, Magyarországon mindegyik megmarad eddigi területén, de haláluk után csak egy királya lesz az országnak. A békét a török előtt titokban tartják. Rá két év mulva meghal János király, az ő halálával a főurak a váradi egyezséget kötelezőnek ismerték el s Ferdinánd hívei közé állottak. Frangepán Ferencz egri püspök, Perényi Péter, Bebek Ferencz, Ráskay István s a Balassák átpártoltak Ferdinándhoz. Ferdinánd Perényit kitünteti az Izabellával való alkudozások egyik biztosává, kanczellárrá s az ország főkapitányává nevezi ki. Ezeket az urakat a kortársak meggyanúsították, pedig tisztán a váradi egyezség alapján jártak el. Perényiről 490azt beszélték, hogy János király halálát Patakon harangzúgás, ágyúzás és italosztogatással ünnepelte. Frangepánt pedig azzal vádolták, hogy „alig ásták el János testét, máris hűtelenkedett.”33) Frangepán átpártolását megmagyarázza a szentszék előtt: „Kilencz éven át öldöklés, rablás, pusztítás határt nem ismert az országban. Belátták, hogy a török segély csak a pusztulást tetézi”, tehát a váradi egyezségre léptek. Most mégis egyesek a török segélyt használják fel, „ő azon nézetben van, hogy a kereszténység érdekében áll az, hogy most már mindnyájan Ferdinándhoz csatlakozva, egyesített erővel kíséreljük megmenteni az országot a török ellen, mert így megoszolva, ennek pusztulása előrelátható.”34)
32) Századok 1878. 705.
33) Magy. Tört. Eml. IX. 158.
34) Buchholtz V. 133–134.
Frangepánnal és Perényi Péterrel együtt egész Heves vármegye meghódolt Ferdinándnak és 1541-ben Heves vármegye területén Ferdinánd emberei a dikátorok. Az egy forintnyi subsidiumot Perényi Péter, Serédy Gáspár, Bebek Ferencz, Homonnay és Werner György szedették be, kik közül Werner a kamarának 1030 frtot és eljárásáról számadást adott be.35)
35) Szederkényi i. m. II. Okt. 7. sz.
A váradi egyezkedés a török tudomására jutott. A török háború fenyegetett, azért Frangepán V. Károlyt sürgősen értesíti hazánk helyzetéről. „Ferdinánd magyar királyságát vagy a legkomolyabb megfontolás alá vegye, vagy adja fel végleg, mert a halogatás a legrosszabb következményekkel jár. Magyarország nagy része sík terület, a török sok lovassal rendelkezik, így könnyen hatalmába ejtheti az egész országot. Nincs halogatásra idő. Az országot rögtön meg kell szállani, míg a török Budát el nem foglalja, vagy parancsoljanak rá Ferdinándra, hogy hagyja el az országot, hogy az egész terület egyesülhessen.”36) Frangepán volt a magyarság közbenjáró szónok azaz 1651-i regensburgi birodalmi gyűlésen, politikai éleslátással akként ítélte meg a helyeztet, „hogy most már nem arról van szó, hogy a németek idegen országot védjenek, hanem arról, hogy Németországot magát ótalmazzák meg Magyarországban.” A regensburgi birodalmi gyűlés rögtöni segélyt szavazott meg, sőt nagyobb hadjáratban való részvételét is megígérte, de erre nézve a végleges döntést a jövő évi speieri gyűlésre hagyta.
36) Buchholtz V. K. 135–136.
Míg a némettel a tárgyalások folytak, addig Magyarországon a végleges döntés megtörtént, a török 1541-ben csellel elfoglalta Budát. Frangepán németországi útja eredménytelen volt, segély idején nem érkezett. A diplomata főpap többé székvárosába, Egerbe nem tért vissza, 1543-ban meghalt. Végrendeletében ingóságait, arany- és ezüstneműit Katalin nőtestvére, – ennek fia, – és az egyház között osztotta meg. Tetemét a pozsonyi ferenczesek kriptájába temették el.37)
37) Pray: Hierarchia II. 72.
Frangepán távolléte alatt bizalmas embere, Perényi Péter, kinek tekintélyére, befolyására, közreműködésére oly sokat adott, rátette kezét az egri püspöki javakra, az egész egri völgyet lefoglalta, katonáival az egri várat megszállotta. Perényi gőgjével, erőszakosságával addig is többeket elkeserített, igen sok volt a személyes ellensége, – Eger vára és a püspöki javak elfoglalásával halálos ellenségévé tette eddigi jó emberét, Frangepán Ferenczet is. A felvidéki és tiszai megyék Sajószentpéteren és Miskolczon részleges gyűléseket tartanak, önvédelemről tanácskoznak.38) Eperjesen újra hangoztatják panaszaikat, hogy Perényi Péter és Serédy Gáspár, Ferdinánd király kapitányai végnélkül zsarolják a népet és esdve kérik Ferdinándot, vegye vissza Perényitől Eger várát, mert különben elveszik az egész felvidék. Erre 1542. jún. 16-án Ferdinánd leiratot intéz Perényihez, hogy a törvénytelen harminczadok behajtásától, az alsóbb nemesség és jobbágyság elnyomásától tartózkodjék, az egri vár megszállására vonatkozólag pedig Thurzó Elek helytartót utasítja jelentéstételre. Thurzó megvédelmezi Perényit, hogy tudtával történt Eger megszállása. Perényinek Debrőn és tartozékain birtokai vannak, ezek érdekében kellett az egri várat elfoglalni, hogy az a török, vagy a „barát” Fráter György kezére ne kerüljön. Bécsből is kaptak erre biztató szót és az egri vár olasz-magyar katonaságának nem is lehet alkalmasabb intéző vezére Perényi Péternél. Perényi, hogy uralmát megszilárdítsa s birtokait megvédelmezze, a kor szokása szerint 1542-ben Patakon konföderácziót kötött Bebek Ferencz, Drágffy Gáspár, Báthori András, Báthori György, Ráskay István és a három Homonnayval birtokai közös védelmére.39) Ez megint újabb alkalom volt arra, hogy Serédy Gáspár, a telhetetlen vagyonszerző, a ki Perényi jószágaira áhítozott, beárulja őt, mintha társaival Ferdinánd megbuktatására szövetkezett volna.
38) Országgyülési Eml. II. 282.
39) Országos Levéltár 1541–1550 cs.
