Dobó István. Oláh Miklós.
Dobó István. Oláh Miklós.
Igy került át Perényi várnagyának kezéből az egri vár a királyi várnagynak, Dobó Istvánnak kezébe. Dobó Istvánra I. Ferdinánd király nagy feladatok megoldását bízta. A püspöki javakat és jövedelmeket, melyeket idegenek bitoroltak, kellett első sorban visszafoglalni, mert e javak alkották az egri vár fenntartási alapját. Azután az egri vár katonai berendezése, felszerelése, megerősítése volt Dobó István feladata.
Dobó, mihelyt Egerbe érkezett, nehéz feladatának megoldásához fogott. Ő a püspöki javak provizora. Az allodiumokból, minők a pusztaszikszói, gyöngyöspüspöki, pusztahídvégi Heves vármegyében, semmi bevétele sincs, eleinte, Varkocs kizsarolta azokat teljesen. A püspöki jövedelem tehát tulajdonképen a tizedekből állott, melynek szedésére az egri püspökség volt jogosítva Heves, Borsod, Abaúj, Sáros, Zemplén, Bereg s Zaránd vármegyékben. Heves vármegye is, mint a többi vármegye, e czélból külön termény- és külön bortizedkerületekre volt felosztva. Dobó első számadásában, mely az 1548 július 20-tól – egészen 1549 február 5-ig terjedő időszakot öleli föl, megemlíti, hogy a terményeket illetőleg az egri völgyben Varkocs tisztjei már tizedeltek; a pásztói kerületben Bebek Ferencz meg a törökök prédálták el a tized jó részét, a nagyhevesi kerületben Báthori Endre, a kishevesi kerületben Fráter György szedték be maguk számára több helyen a tizedet. Heves vármegye területén kívül még nagyobb küzdelemmel folyt a tized behajtása, tisztán az urak kénye-kedvétől függött a fizetés. A bortizedet az egri szőlőhegyeken, Gyöngyösön, Solymoson és Püspökin tudták rendesen összeszedni; a többi bortizedkerületekben a tizedhajtás nem történhetett meg rendszeresen a törökök miatt. Mikor már Dobó némi rendet teremtett, akkor Oláh Miklóst kinevezték az egri püspöki és hevesvármegyei főispáni székbe. Vele 1548 deczember 20-án egyezséget kötöttek, hogy Eger várának rozzant állapotára és a török veszedelem közelségére való tekintettel a püspöki jövedelem egyharmadát adják csak a püspök rendelkezésére, míg kétharmadát az egyházi és egyéb épületek kijavítására, a vár erődítésére és a vár katonaságának fenntartására fogják fordítani. Ennélfogva a püspöki javakat az egyik egri várnagy gondozza a püspök nevében, melléje királyi ellenőrt neveznek ki, – továbbá a két egri várnagy a lovas és gyalogos várkatonák mind leteszik a király és a püspök hűségére az esküt, hogy a várat hűségesen meg fogják védeni. A várban 200 lovas és 100 gyalogos katonát kell tartani, ha ezt a püspökség javai nem fedik, a hiányt a király fogja fedezni az országos közjövedelmekből.52)
52) Katonai i. m. 817.
Emez egyezkedés alapján Dobó István 1549 február 5-től már nem önállóan, hanem a püspök nevében kezelte a püspöki javakat a királyi ellenőr ellenőrzése mellett. Mivel a püspököt kanczellári teendői Heves vármegyétől távol tartották, Dobó István a püspök-főispán távollétében a püspök földesúri és főispáni tisztét is tényleg gyakorolta. Az 1550. évi országgyűlésre szóló hevesmegyei regálisokat Dobó Istvánhoz küldték kézbesítés végett.53) Dobó provizori működésének tanúsága az a számadás, a melyet 1549 február 5-től ez év deczember végéig készített. Az összes jövedelmeket és kiadásokat felsorolja s tiszta bevétel pénzben 10,549 frt 74 dénár volt, melynek egyharmada, 3516 frt 58 dénár Oláh püspök kezéhez került. A tized beszedésénél most is nagy akadályok merültek föl. Zay Ferencz, Dobó várnagytársa jelentette a kamarának, „hogy a Tiszán túl a kishevesi és nádudvari kerületekben Ispán Péter, Fráter György tisztje az ő embereiket elűzte, – az abaúji deczimatorokat a kassaiak fogságba vetették és Fráter György utasításából Csécsey Lénárd kapitány az egész megye tizedét lefoglalta.54) Heves vármegyében is nehézségekbe ütközött az illetékek beszedése, Országh Kristóf bepanaszolta az országbíró előtt Dobó Istvánt és Dormány 498Kristóf hevesvármegyei alispánt, hogy 100 lovassal Tar, Jobbágy, Domoszló, Szent-Jakab, Karácsond, Eörs, Visonta, Nánavára és más birtokairól elhajtották barmait és jobbágyait kimondhatatlanul exequálják.55) Dobó Istvánt ezért királyi leirattal megintették, hogy tartózkodjék a hatalmaskodásoktól, de ő tudta kötelességét, nyiltan tovább haladt a rendezkedés egyenes útján. Még ez évben, 1549-ben sikeres alku útján visszaszerezte Horváth Ferencztől a püspökség számára a szarvaskői várat. Nagy segítségre szolgált működésében az, hogy gróf Salm országos főparancsnok 1549-ik évben Egerbe, Szabadhely nevű külvárosba tette át lakását és támogatta Dobót önzetlen törekvésében.56)
53) Országos levélt. Belügyi oszt.
54) N. R. A. fasc. 1009. n. 7.
55) N. R. A. fasc. 805. n. 41. Exped. Reg. Hung. 934.
56) Rédey levéltár a Múzeumban.
