Egri királyi vár.
Egri királyi vár.
Igy az érsekújvári, a drégelyi várakat, melyekben az esztergomi érsek tartott saját költségét őrséget, országos érdekből királyi várakká tette. Eger régi püspöki vára is ez időben nyerte rendkívüli fontosságát, fenntartása országos érdek volt, azért a király ezt a várat is országos várrá alakította át. Úgy hogy 1548-ban az anyaországban már 26 vár és erőd volt, a melyekben a király tartott őrséget 497és e várakat mindössze csak 1800 lovas és 3000 gyalogos őrizte.50) Természetesen e haderő a terület és a teljesítendő feladat nagyságához képest roppant csekély volt, azért a rendek és a királyi helytartó ismételve sürgették az őrség szaporítását. Ehhez azonban pénz kellett volna, miben Ferdinánd állandóan szűkölködött.
50) Hadtörténeti közlemények 1892. 342–347.
Perényi Péter.
(Az Orsz. Képtárból.)
Thurzó Elek.
(Siremléke után készült kép.)
Dobó István síremléke az egri várban.
Még arra sem jutott pénz, hogy legalább a meglevő várakat jókarban tartsák, ez okból az uralkodó a jobbágyságot kénytelen volt újabb teherrel, az „ingyenes közmunkával” megróni. Minden vidék jobbágyai a hozzájuk legközelebb eső véghelyeknél természetben szolgálták le a közmunkákat, a távolabbi vármegyék, jobbágyai pedig pénzen váltották meg ebbeli kötelességeiket. Igy az egri várnál is több megye jobbágysága végezte a közmunkákat.
