A magyar vár.
A magyar vár.
A magyar vár kapuja felett Ali pasa bástyája áll, melynek 12 drb. báljemez ágyúja van és ezek mindegyike megér öt várat. Ez ágyúnak neve: sáhin topi. (a sah ágyúja). Ali bástyájától a magyar vár közepéig Musztafa pasa bástyája terül el húsz hosszú ágyúval. E bástya közelében nagy templom van, melyet az ozmánok a keresztények nagy boszantására hadiszertárrá alakítottak át, ágyúkkal és hadifelszerelésekkel töltöttek meg. Enne közelében van a Khunkjár-bástya, mely valamennyi bástyánál híresebb és erősebb. A magyar vár háromszor nagyobb kerületű, mint a német vár, s a két várnak kerülete 3000 lépés, alakja 11 szegletű. A két vár bástyákkal, művészi tornyokkal, mellvédekkel, lövőrésekkel egymással összefügg, de katonaságuk külön van. A magyar várban két börtön van, melyek mindegyikébe 50 lépcsőn lehet lemenni. Itt van a nagy hadiszertár is. A magyar és német várnak az alja csupa pincze és üreg, melyekbe néhány ezer katona belefér, helyenként ablakok és nyílt előcsarnokok vannak. A földalatti üregekben roppant mennyiségű hadiszer van felhalmozva, nagy ágyúk vannak benne a sánczokkal szemben állítva. A magyar vár húsz boltjából lefelé négyszeres bolthajtás és ugyanannyi kapu van; a kapu fölött nagy bástya s a bástya fölött nagy toronyóra, melynek harangja hangját egy konaknyiról is meghallják. Van a kapu boltozata alatt egy kis kapu is, melyen át 30 kőlépcsőn át a külvárosba lehet lemenni. A nagy kapunak lánczos felvonó-hídja van. A felvonó-hídon túl még egy kapu van, melynek boltozata fölött fehér márványból egy oroszlán alakja van kifaragva, mely oroszlánnak vasból van a nyelve. Az oroszlán mellett fehér márványból kétfejű magyar madár alakját helyezték el, mely olyan, mint a két szárnyát és két lába karmait kinyujtó kétfejű sas alakja, csakhogy két fején vasnyelvek is vannak. Itt, mint Karácsonyi Imre megjegyzi, Evlia Eger város czímerét látta, a melyen az oroszlán vagy helyesebben, hosszú sörényű ló, kiölti a nyelvét. A madárra azonban rosszul emlékszik, mert Eger város czímerében csak egyfejű sas van kiterjesztett szárnyakkal.8) Avval fejezi be Evlia a vár leírását, hogy a hitetlenek kezében gyönge volt a vár, de Mohamed khán hét pasát és 12 ezer ráját hét éven át télen-nyáron a várnál dolgoztatott, s ő tette azt erőssé. Azután 1657-ben Köprüli Mohamed, hogy az egri várat szép nagy külvárossal vegye körül, az egész várost oly erős bástyafallal keríttette be, hogy „azt nyelv el nem mondhatja, toll le nem írhatja.”9)
8) Karácsony Imre i. m. II. 116. 1. alul jegyzet.
9) Evlia II. 113–116.
Eger külvárosának kerülete 12 ezer lépés, alakja ötszögletű és 12 tornya van. Négy irányban lőrései és mély árkai vannak. Öt kapus külváros: ezek az Ilidzse-kapu, Hatvani-kapu, Új-kapu, Martalócz-kapu, Kalmet-kapu. A Kalmet-kapun kívül Makla (Maklár) völgyében szép vizimalom van; a Makla völgyében folyó víz (Eger patak) a nagy külvárost két részre osztja. A külvárosnak közepén van a Bárutkhane (lőporgyár és lőporraktár), melyet Köprüli Mohamed építtetett. Négyszögletű épülete hattornyos; vaskapus erős várhoz hasonló, melynek a kerülete 500 lépés. Benne éjjel-nappal fekete lőport készítenek.10)
10) u. o. II. 116. 117.
