Evlia Cselebi tudósítása.
Evlia Cselebi tudósítása.
A török a hódolt területeken a várakban lakott. A várakat kerítette először hatalmába, ezeket megerősítette, a várakban székelt a török katonai és politikai magisztrátus és ennek legfőbb szerve: a főtiszti személyzetből megalakult diván, a pasalik tanácsa. A török földesurak, a „szpahik” is a várakban telepedtek le, így e városaink eltörökösödtek, keleti színt kaptak. Eddigelé az egri pasalik török berendezéséről hézagos adataink voltak. Újabban Karácsonyi Imre kiadta Evlia Cselebi magyarországi török utazó 1664–1666-i útleírását, abban hűséges adatokat találunk az egri várnak berendezéséről, az ott székelő török katonai-politikai magisztrátusokról, s a városokban a török társadalmi életéről, szokásairól, szóval Eger török világáról. Az ő műve nyomán mutatjuk tehát be Heves vármegye török korszakát. Heves és Külső-Szolnok vármegyék területén három nevezetes vár volt: Eger, Hatvan és Szolnok.
Eger várának ostroma.
(Székely Bertalan festménye a Magyar Nemzeti Múzeumban)
515Az egri vár két részből állott: német és magyar várból. A német vár, vagy frenk vár igen erős volt; kettős kőfala elefántnagyságú faragott kövekből készült, 47 rőf magas volt. A falak mindegyike 50–50 láb széles volt, úgy hogy fölöttük három kocsi elmehetett egymás mellett. A kőfal mellett 80 lépés széles és 87 rőf mély árok húzódött, a melybe félelmetes volt még csak bele is nézni és évenként a várnak 14 ezer rájája az árkot folyton szélesítette és mélyítette. A német várban a janicsárok odái (csapat) számára kőépítkezésű szobák vannak s mindegyik oda szobái fölött deszkatetejű díszesebb szobák. E várban asszony és gyermek nincs, csárcsi bazár sincs. Itt van az Álem-i serif dsámi (Szent Zászló dsámija) és a várban a janicsár odákon és dsámin kívül még tíz ház is van. A frenk várból pokoli mélységű hídon át vezet az út a magyar várba.
