Verancsics intézkedései.
Verancsics intézkedései.
Dobó idejében Egerben az új tanoknak nem voltak hívei. Ezután szivárogtak azok be az egri vár őrzői közé. Fügedy várnagyról olvassuk, hogy 1555-ben „sacramentarius concionatort” vitt a várba. – Az 1557-iki állapotokra Verancsics püspök levele derít világosságot, hogy az ő kineveztetése idején „a nemesség és a nép legnagyobb része a katonasággal együtt Egerben és a vidékén Luther követője, sőt az egri völgyben Makláron, Nagytályán és Kistályán 3 prédikátor és 1 iskolamester működik a nép között.”65) Verancsics erélyesen akar eljárni, azért Maklár, Nagytálya és Kistálya prédikátorait maga elé idézte és igazolásra szólította 548fel őket, hogy ki adott nekik meghatalmazást a papi működésre és ki hívta be őket a községekbe? A püspök 1560-iki jelentéséből megtudjuk, hogy a kistályai prédikátort Heyczey Mihály egri prépost hívta be a községbe saját birtokaira.66) Majd Verancsics szigorú tilalmat adott ki, hogy Eger várában és a vártól 20 mérföldnyire és az egész egri völgyben senki lutheránus vagy más eretnek konczionátort hallgatni, eretnekek könyveit olvasni vagy tartani, eretnekektől szentségeket felvenni és e czélból gyűléseket tartani ne merészkedjék 20–50 forint pénzbírság terhe alatt, melyek egyharmada a feljelentőt illeti, a többi rész pedig Eger városában Szent Mihály egyháznak javítására és egy ispotály építési alapjára fordíttatik.67)
65) Verancsics ö. m. VIII. 144.
66) u. o. VIII. 144–159.
67) u. o. XII. 339.
Verancsics püspöki tilalmára a várőrség fenyegetőleg felelt, hogy a prédikátorokkal együtt ők is elhagyják a várost. A várnagyok állottak a mozgalom élén és az egri újhitűek 1562 február 6-án zsinatszerű tanácskozást tartanak és ebből maguk védelmére terjedelmes felterjesztést küldenek a királyhoz.68) A zavaros időkben a király nem léphetett föl erélyesen az újhitűekkel szemben, viszont azt sem tűrhette, hogy püspöki, káptalani székhelyeken zavartalanul, működhessenek a prédikátorok. Ezért a király közvetítőleg ideiglenesen úgy intézkedett, hogy a protestánsok Tihamér faluban gyakorolják vallásukat. Azonkívül az egri vár vezetőjét kicseréli és Verancsics ajánlatára Mágóchyt nevezi ki várnagynak azzal, hogy Eger várában és az egri völgyben prédikátorokat és iskolamestereket működni ne engedjen és az állapotot javítani törekedjék.
68) Közölve Szederkényi i. m. II. 201–202.
Verancsics ötévi püspöksége után agg korára való hivatkozással lemondott világi jurisdictiójáról, csupán az egyházi hatalmat tartotta meg és elhagyta püspöki székhelyét. Távozásával az állapotok rosszabbra fordultak, a mint ez az egri káptalan 1566-iki panaszos felterjesztéséből kiviláglik. „Javainktól megfosztva, szenthelyeink profanálva, az isteni tisztelet elnyomva, a mit tehetünk az, hogy könnyezünk és fohászkodunk.” Templomainkat elvették, bezárták, és szentségek kiszolgáltatását eltiltották, a harangok elnémultak a főtemplomban és Sz. Mihály templomban az oltárokat széttördelték, az ereklyéket szétszórták, a keresztet, szentképeket, misekönyveket, zászlókat, keresztelőkútat mind szétrombolták, úgy hogy már itt nincs semmi, a mi a keresztény népnek kedves. Az a kevés ember, a ki megmaradt buzgó katholikusnak, gyűlölségnek, üldözésnek van kitéve, az a pár várbeli káplán menekülni kényszerült, hogy az újhitűek üzelmüket annál szabadabban folytathassák. A kanonokat is kiűzték lakóhelyeikből és házaikat az egri katonák foglalták el.69)
69) Verancsics művei IX. 193–194.
Verancsics a bajok okozójának elsősorban Mágóchyt tartja. Ez teljesen elveszítette a püspök bizalmát, mihelyt Luther hitéhez hajlott. Mágóchy írta azt a püspöknek, hogy kár az újhitűek üldözése, mert az sok pénzbe kerül, de nem is vezet czélhoz, nem is jogosult, mert a pápista papok okai minden bajnak; éjjel-nappal rossz társaságban mulatoznak, és onnan mennek a nyáj rablói brembelézni és misézni, bolondoskodni az oltárhoz.70) Verancsics maga írja egyik levelében, hogy őt oly fájdalmasan érintik Mágóchy dolgai, hogy „ha ő ezeket sejtette volna, más és nem Mágóchy vezetné az ügyeket Egerben.”71) És rajta volt, hogy ez „a pestis” (Mágóchy) mielőbb távozzék.72)
70) Kollányi M. Sion 1891. 915–916.
71) Verancsics művei. XII. 101.
72) u. o. XII. 211.
Verancsics nem volt elfogult, tudta, ismerte az egyház belső bajait is, így az egyháziak között elharapódzott nagy fegyelmetlenséget. Saját vikáriusáról elítélő szavakban nyilatkozik, kanonokjai – fájdalom – nem Sz. Ágostonok és Cypriánok, sőt hozzájok nem illő foglalkozásokat űznek, így Roccamontes mesterkanonok kereskedéssel foglalkozik.73) Nagy baj volt, hogy a káptalan birtokait az 1569:27 czikk alapján kincstári kezelés alá vették. Igy a testület vagyoni és erkölcsi befolyását lassanként elveszítette. Tagjai között sok idegen származású volt, kik sem a lelkészkedésben, sem a hiteles helyeken nem tudták betölteni tisztjüket. A káptalan tagjainak névsorát ismerjük Nováky „Memoria Dignitatum” czímű művéből.74) 1569-ben a káptalannak 19 tagja volt, köztük több idegen származású, mint Okrusits Fábián, Kutsilits Péter, Sexianus Mihály, Illicinus Caesar, Vicarnombe Ferencz, Velkius István.75)
73) u. o. IX. 84–85, 306.
74) Kiadta Leskó József: Adatok IV. kötet.
75) u. o. IV. 180.
