Eger az irodalomban.
Eger az irodalomban.
Részint az „egri név” dicsősége, melyet Dobó István kivívott, részint az egri bor híressége, melyet az Eged termelt, sok jeles írónkat szólaltatta meg Eger magasztalására. A hogy eltakarodik a török a vár alól, ott terem a hűséges krónikás-poéta, Tinódi Sebestyén, s felajzza lantját:
Ti magyarok! már Istent imádjátok.
És őnéki nagy hálákat adjatok,
Jelösben Tiszán innet kik lakoztok,
Egri vitézeknek sok jót mondjatok!
És őnéki nagy hálákat adjatok,
Jelösben Tiszán innet kik lakoztok,
Egri vitézeknek sok jót mondjatok!
Elkészülvén krónikája, hosszúnak találta azt, s hogy az egriek dicsőségének még jobban híre menjen, röviden, sommásan újra megírja:
Summáját írom Eger várának,
Megszállásának, viadalának,
Szégyenvallását császár hadának,
Nagy vígasságát Ferdinánd királynak.
Megszállásának, viadalának,
Szégyenvallását császár hadának,
Nagy vígasságát Ferdinánd királynak.
Balassy Bálintot nemcsak az egri vár szép asszonya ihleti dalra, hanem a végegervári vitézi élet is:
Vitézek, mi lehet
E széles föld felett
Szebb dolog a végeknél?
Holott kikeletkor
A sok szép madár szól,
Kivel ember ugyan él:
Mező jó illatot,
Az ég szép harmatot
Ád, ki kedvesb mindennél.
E széles föld felett
Szebb dolog a végeknél?
Holott kikeletkor
A sok szép madár szól,
Kivel ember ugyan él:
Mező jó illatot,
Az ég szép harmatot
Ád, ki kedvesb mindennél.
Ó végbelieknek
Ifjú vitézeknek
Dicséretes serege,
Kiknek e világon
Szerte szerént vagyon
Mindeneknél jó neve:
Mint sok fát gyümölcscsel,
Sok jó szerencsékkel
Áldjon Isten mezőkbe!
Ifjú vitézeknek
Dicséretes serege,
Kiknek e világon
Szerte szerént vagyon
Mindeneknél jó neve:
Mint sok fát gyümölcscsel,
Sok jó szerencsékkel
Áldjon Isten mezőkbe!
Sőt, mikor sorsa bujdosásra veti, nem tud elválni Egertől búcsú nélkül:
Egriek! vitézek, végeknek tüköri,
Kiknek vitézségét minden föld beszéli,
Régi vitézséghez dolgotokat veti:
Istennek ajánlva légyetek immár ti!
Kiknek vitézségét minden föld beszéli,
Régi vitézséghez dolgotokat veti:
Istennek ajánlva légyetek immár ti!
Vörösmarty Mihály hőskölteményt írt Eger ostromáról. Művében e gyönyörű plasztikus sorokkal festi Eger fekvését:
Díszesen áll Eger, a termékeny völgybe kitéve,
S mintha leélt idejét álmodná vissza, megaggott
Várkoszorúzta fejét kisded dombhátra lehajtja,
Bős-mormolva fut a testvérhabu csermely előtte.
S mintha leélt idejét álmodná vissza, megaggott
Várkoszorúzta fejét kisded dombhátra lehajtja,
Bős-mormolva fut a testvérhabu csermely előtte.
De megénekelte Eger borát is az epigrammban:
