Eger és Vidéke. Egri Ujság.
Eger és Vidéke. Egri Ujság.
1880 októberében indult meg az Egri Lapok czímű szabadelvűpárti politikai hetilap. Szerkesztője Gáspárdy Gyula ügyvéd, a szépirodalmi rovat vezetője pedig Dominkovics Mária. Ez a lap sem élt sokáig. Csakhamar folytatása lett az Eger és Vidéke, a melyet Gáspárdy Géza ügyvéd alapított. 1884 márczius 12-én jelent meg az első száma. Az Eger és vidéke mint hetilap indult meg, de nemsokára kétszer jelent meg hetenként (kedden és pénteken.) Tulajdonosa és kiadója Kohn Dávid nyomdász, szerkesztői pedig Csoór Gáspár 1887 január 1-től 1889 deczember 31-ig; Gáspárdy Géza, utána Völgyi Gusztáv 1891 február 3-ig, majd április 20-ig Hrubos Árpád. Ekkor egy hónapig a kiadóhivatal volt felelős a szerkesztésért; 1891 május 19-től Klasánszky László és Setét Sándor dr., 1892 jún. 14-től pedig Setét Sándor dr., illetve Beleznay László. Munkatársai közül legkiválóbbak Kemechey Jenő és Lipcsey Ádám. Az Eger és Vidéke 1894-ben Egri Ujsággá alakult át, kiadója és főszerkesztője állandóan Setét Sándor dr., segédszerkesztője 10–12 éven át Kolacskovszky János volt. Politikai iránya ugyanaz maradt, a mi az Eger és Vidékéé volt: szabadelvű párti. Eleinte, épen úgy, mint az 413Eger és Vidéke, kétszer (kedden és pénteken) jelent meg, később utolsó öt évében egyszer: csütörtökön. XV. évfolyamában megszünt, mint hetilap 1908 június 15-én átalakult napilappá. Ekkor Setét Sándor dr. főszerkesztője lett, felelős szerkesztője pedig Tóth Zoltán. Ez utóbbi néhány hét mulva megvált a laptól s helyét az addigi főmunkatárs, Damó Oszkár foglalta el, a ki ma is felelős szerkesztője a lapnak. Az Egri Ujság szabadelvűpárti volt, majd e párt megszünte után alkotmánypárti, illetőleg pártonkivüli.
