Madarassy Pál.
Madarassy Pál.
Madarassy Pál, az előbbinek bátyja, szül. 1828-ban Egerben. Már 1847-ben Heves vármegye alügyésze, de még ugyanaz évben fogalmazó-gyakornok a m. kir. udvari kamaránál. 1848-ban a földmívelési miniszteriumban segédfogalmazó, azután a magyarorsz. pénzügyigazgatóságnál szolgált 1867-ig, midőn mint ungvári pénzügyigazgató, a pénzügyminisztériumban osztálytanácsos lett. Mind fölebb emelkedve, 1873-ban már helyettes államtitkár 1883-ig. 1884-ben az akkor felállított pénzügyi közigazgatósági bíróság elnöke volt. 1892-ben nyugalomba ment, ugyanekkor az osztrák-magyar bank magyarországi kormányzójává és főrendiházi taggá nevezték ki. Petőfi több költeményét lefordította volapük nyelvre s ily módon részint önállóan, részint volapük nyelvű folyóíratokban ismertette az egész világgal. Hivatalos elfoglaltsága mellett Budán a népszínház ügyét lelkesen fölkarolta s Tarnay Pál néven egy év alatt mintegy huszonöt vígjátékot s operettet írt és külföldi színdarabot fordított. Különösen Buda magyarosításának ügyét mozdította elő. A Sägerhorn néven ismert német szellemű dalegyletet ő alakította át a ma országos hírű Budai Dalárdává. Eredeti színművei közül leghatásosabb A napam boldogít cz. vígjátéka. Zolának a köv. regényeit ültette át magyar nyelvre: Mouret abbé vétke, Hölgyek öröme, Az élet öröme, Rougonék szerencséje, A zsákmány, Páris gyomra, melyek a Pesti Naplóban jelentek meg először. Volapük nyelvű munkái: Zübimabledems de sep de Etelke (Cipruslombok Etelka sírjáról), Löfamagabs (Szerelem gyöngyei), Lefogs (Felhők, Petőfi költ.), Flolemil poedotas nugänik (Anthologia).
