Mindszenty Gedeon.
Mindszenty Gedeon.
Mindszenty Gedeon, csak születésére nézve gömörmegyei (Jolsva, 1829 október 8.), élete és költészete Heves vármegye dicsősége. A vallásos poézisnek legnagyobb művelője irodalmunkban. Korán, élete delén, tört ketté kezében a lant. Atyja előkelő birtokos és hosszabb ideig a város polgármestere volt. Nagybátyja, Szidor, a nagyváradi prem. r. főgimn. igazgatója, örömmel fejlesztette költői tehetségét. 1844-ben lépett az egri szemináriumba, hol már II. éves theologus korában Zsenge mutatványok czímen írott lapot szerkeszt s értekezéseivel jutalmakat nyer. Fiatalon végezvén el tanulmányait, csak két év múlva (1852) szentelhetik fel, addig az érseki irodában kap alkalmazást. Egy évig fölszentelése után is itt marad még, innen 1853-ban Árokszállásra küldik segédlelkésznek, de már a következő évben Egerben segédlelkész, 1857-től a tanítóképző tanára, 1858-tól igazgatója 1866-ig. Közben 1855-től 1864-ig főszékesegyházi hitszónok. Lelke lassanként megunta a város zaját, csöndre vágyott. Bartakovics érsek örömmel teljesítette óhaját, 1866-ban a szenterzsébeti plebániára nevezték ki. 1874-ben esperes lett. 1875-ben megalakult az Egri egyházm. irodalmi egylet, mely szépirodalmi osztályának elnökévé választotta. De hivatalát már nem sokáig viselhette. 1877 derekán betegeskedni kezdett. Könnyebb kezelés czéljából Egerbe jött gyógyulást keresni az irgalmas rend házában. Ismerősei, tisztelői, maga Bartakovics érsek, részvéttel vigasztalták a beteg költőt, de hiába volt minden ápolás, 1877 június 5-én elhunyt. Sírja fölé az egyhm. irod. egyesület díszes emléket emelt. – Egyaránt jeles, mint egyházi szónok és mint vallásos költő. Beszédeiből a mély meggyőződés árad felénk. Csengő hangja behatott a szívekbe. Összegyűjtött beszédei két kötetben jelentek meg: Ünnepi és alkalmi beszédek és Vasárnapi egyházi beszédek (összeállította Újlaki Dezső). – Mint költő, a hit, a vallásosság, erkölcs és hazaszeretet költője. Költészetének eszményképe Mária. A Mária-himnuszoknak s legendáknak irodalmunkban legnagyobb művésze ő. Ezenkívül az anya- és honszeretet, az emberi szív legszebb erényei ihletik lantját.
Munkái: M. G. költeményei, 1859. – Újabb költeményei, 1868. – Legújabb költeményei, 1877. – A boldogságos Szűz Mária hava (imakönyv Görres G. Mária-dalaival, 1864). – Első költeménye a Családi Lapokban jelent meg: Madonna della Sedia (1853), s ettől fogva a Vasárnapi Ujság, Szépirod. Közlöny, Hölgyfutár, Nefelejts stb. hozták verseit. – Czikkei a M. Sajtóban, a Tanférfiak könyvében, Egri Egyhm. Közlönyben jelentek meg.
