Sajtó. Mercurius Hungaricus.
Sajtó. Mercurius Hungaricus.
Heves vármegye sajtójáról tulajdonképen csak a XIX. század második felétől kezdve lehet beszélni. Első hazai hírlapunknak, a Mercurius Hungaricus-nak tervét ugyan Egerben fogadta el II. Rákóczi Ferencz s innét utasította tábornokait és főtisztjeit, hogy minden nevezetesebb eseményről jelentést tegyenek hozzá. A Mercurius Hungaricus-nak ugyanis az volt a czélja, hogy más államok lakóinak hiteles híreket nyújtson a magyar szabadságharcz állapotáról. (Thaly K.: Az első hazai hírlap. Akad. értek. VIII. köt., IV. füzet.) De a mint ez nem tartozik a vármegye sajtójához, úgy esetlegességnek minősíthető az is, hogy a nagy fejedelem lapjának 4111705-ik évi május 30. száma egri keltezéssel jelent meg. Továbbá a híres egri szervitát, Szaicz Leót, a ki az irodalmi rovatban talál méltatást, a magyar katholikus ujságirás úttörőjének szokás tartani. 1785-ben, 1788-ban, 1789-ben és 1790-ben megjelent kötetei ugyan nem viselik magukon a hírlap vagy folyóirat bélyegét, bár időszerűen jelentek meg s aktuális kérdésekkel foglalkoztak, mégis figyelmet érdemelnek, mert a sajtó fontosságát gyakran és nyomatékosan hangoztatják.
A magyar ujságírás maga is csak 1780 táján kezdődik, tehát Heves vármegye sem látszhatik elmaradottnak a sajtó terén. A közélet viszonyai akkor még nem kívánták annyira a nyilvánosságot és a sok mindenféle akadály, a szent-szövetség nyomasztó hatalma, Metternich árgus-szeme, a helytartótanács s a czenzura, mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar sajtó csecsemőkorát minél jobban megnyújtsák. Emellett Heves vármegyében az is akadálya volt a helyi sajtó kialakulásának, hogy közel volt Pesthez. Királyaink Bécsben laktak s nyugatról terjedt felénk a műveltség, sőt még a forradalmi szellem is. Mivel pedig Heves vármegye Pestről keletre van, nem esett útjába a nyugatról jövő szellemi mozgalmaknak. Ha mégis érezték a napi értesülések szükségét, kielégítette azt Pest, a honnét másfél vagy két nap alatt Egerig is eljuthatott a gyorskocsi és vele együtt az ujság is.
