Szana Tamás.
Szana Tamás.
Szana Tamás, a Petőfi-társaság főtitkára, a Kisfaludy-Társaság tagja s az Uránia tudományos színház igazgatója, újabb irodalmunk első rendű esztétikusa és műkritikusa. Szana Pál alispán és Nagyoroszi Farkas Terézia fiaként született 1844-ben, Tiszafüreden. Pesten 1876-ban ügyvédi oklevelet szerzett, de sohasem ügyvédeskedett, hanem mint író működött. Irói munkásságának nagy érdeme, hogy megismertette a külfölddel hazánk irodalmát és művészetét. Sokat utazott Német- és Olaszországban s gazdag tapasztalatait érdemes tanulmányokban értékesítette. Műveinek jó részét irod.-történeti kutatások, adalékok teszik, melyekkel nagyban hozzájárult, hogy íróinkat, mint embereket is megismerhessük. A legtöbb szépirodalmi s pol. lapnak s esztétikai folyóiratnak munkatársa volt, ezekben jelentek meg nagy költőinkről, mint pl. Berzsenyiről (Hon), a két Kisfaludyról (Figyelő), Tóth Kálmánról, Petőfiről (Koszorú), Arany Jánosról (M. Szalon), stb. festőinkről: Munkácsyról s Barabásról (Vasárnapi Ujság), Lisztről (P. Napló) stb. írt becses czikkei. Egy-egy kedves jellemvonást, a nagyok éltének egy-egy derűs-borús epizódját örökíti meg ezekben, melyeknek legnagyobb érdemük az, hogy önálló kutatásainak eredményei. Élete folytonos munkában telt. 1908 február 11-én tette le örökre munkás tollát.
Munkái: Szünórákra (széptani és kritikai tanulmányok), 1866. – Csokonai életrajza, 1869. – Nagy Szellemek (Leopardi, Poe Edgar, Burns, Heine, Lenau), 1870. – Moličre élete és művei, 1872. – Vázlatok a széptan és irod.-történet köréből, 1875. – A két Kisfaludy, 1876. – A művészet philozóphiája, 1878. – A szerelem művészete, Ovidius után, 1883. – Utazás a szobám körül, X. de Maistre után, 1884. – Tóth Kálmán életrajza, 1887. – A könyv régen és most, 1885. – Magyar művészek, I–II. k., 1888. – Újabb elbeszélők, 1889. – A magyar művészet századunkban, 1890. – Benvenuto Cellini önéletrajza, ford. 1890–91. – Örök emlékek, 1891. – Petőfiné Szendrey Julia, 1891. – Guy de Maupassant elbeszélései, ford. 1892. – Halevy L. elbeszélései, ford. 1893. – Olasz földről, 1896. – Izsó Miklós élete és munkái, 1896. – Markó Károly és a tájképfestészet, 1898. – A sajtó felszabadulása, 1898. – Jankó János élete és munkái, 1899. – Egy amateur naplójából, 1899. – Száz év a magyar művészet történetéből, 1900. – Városról városra, 1904. – Szerkesztette a Figyelőt, az Otthont, a Regélőt, a Petőfi-társaság Lapját és Évkönyvét, utoljára a Petőfi-Albumot állította össze.
