Szinkör Egerben.
Szinkör Egerben.
A színházépítés tervéről, mivel a jegyzett részvények díja Kovách Kálmán államépítészeti főmérnök tervének kivitelét nem bírta volna meg, lassanként lemondtak s mind erősebben lépett előtérbe a szinkör megvalósítása. 1881 őszén czikksorozatot közöl az „Eger” az arénáról, illetőleg a színház-építésről, melynek czéljaira a város képviselőtestülete már előbb átengedte a Hunyadi-teret, a hol ma van a színház. 1881 tavaszán a színházépítő bizottság kérelmére, 111 szavazattal az ú. n. „Hosszúpince” épületét adta a képviselőtestület színház czéljaira, de ezt a határozatot a belügyminiszter formahibák miatt megsemmisítette. A hely kérdését Krecsányi Ignácz közbelépésével döntötték el, a ki 1882 májusában Egerbe jött és kijárta, hogy ő építtethessen színkört a Hunyadi-téren. Társulat a 1882 július 8-án kezdette meg előadásait hazafias Prológgal, melyet Somló Sándor (a Nemz. Színház későbbi igazgatója) írt és adott elő. Ebben az arénában, mely mintegy 16 öl hosszú volt s tizennyolcz páholy is volt benne, még a következő nyáron is megvolt Krecsányi a maga társulatával. Kiválóbb erői mind országos nevűek lettek pár év alatt. Igy Somló Sándor, Pálffy György, Vadnay Vilma (Somló Sándorné), K. Hegyessy Mari, Németh József, Kiss Mihály stb.
A közönség úgy megszokta ezt a helyet, hogy mikor 1884-ben végre dülőre jutott a színkör-építés kérdése, szóba sem került más hely, mint a Hunyadi-tér. A 14 tagú bizottság (elnöke Babics István, titkára Gáspárdy Gyula, jegyzője Pásztor Bertalan dr.) Wind István építőmérnök tervei szerint emeltette a színkört, melybe 500 személy fér el s melyet 1884 augusztus 6-án nyitottak meg Zalár József lendületes Prológjával. A prológot Pálffy György mondta el. Krecsányi 1885-ben utoljára volt Egerben, mikor temesvári direktor lett. A húsz év alatt (1904-ig) míg az állandó színház végre felépülhetett, itt jártak még és játszottak ebben az arénában: Aradi Gerő kétszer (1886. és 88-ban.) Jakab Lajos, a kassai társulattal (1887-ben), Csóka Sándor szabadkai igazgató (1889-ben és 90-ben), Halmay Imre Miskolczról 1891-től 1895-ig minden nyáron, Szalkay Lajos (1896-ban és 1902-ben), Tiszai Dezső (1897-ben, 99-ben) és özvegye Turner Ilona (1901-ben), Leszkay András (1898-ban), Deák Péter Sopronból (1900-ban és 1903-ban) és Németh József a miskolczi színi-kerület igazgatója. – A miskolczi színi-kerület, mely már a XIX. század elején is kísértett, a vidéki színészetet országos rendezésekor a gyakorlat alapján valóra is vált. De mivel a miskolczi színtársulat e két városból meg nem élhetett, a beosztás idekapcsolta Losonczot és Ungvárt. Losoncz, mivel nagy volt neki a miskolczi társulat, hamarosan kivált e kerületből.
