Zalár József.
Zalár József.
Zalár József, (családi néven Hizli). Ama kevesek egyike, kik még Petőfi, Vörösmarty, Bajza, Vachott, Sárosy személyes barátai voltak. Gyöngyösön szül. 1825-ben s kispap lett Egerben, de odahagyta a papi pályát. 1848-ban résztvett a függetlenségi harczban s a kiállott viszontagságokba belebetegedett. Fölgyógyulva, szolgálatát újból felajánlotta a honvédelmi bizottmánynak. Jósika Miklósnak, a nagy regényírónak, a bizottság egyik tagjának két jó barátja: Vachott Sándor és Sárosy Gyula mutatta be. Jósikának annyira megtetszett a jómodorú ifjú, hogy rögtön kinevezte történetírónak Damjanics mellé s mellette is maradt a dicsőségesen vezetett tavaszi hadjárat alatt és sok költeményében megénekelte hősi harczait. Világos után Vachottal, Vörösmartyval és Bajzával menekült Nagykárolyig. Innen visszatért Gyöngyösre. Nevelőnek állt be előbb Gömör vármegyében, majd Gyöngyöshalászra, később Pestre, hol egy magán-tanintézetben tanárkodott is és az egyetemre is járt. Már 1849-ben megjelent egy költemény-kötete Szabadság-dalok, – 1855-ben pedig egy újabb Költemények czímmel. Az 1860-iki október 20-iki császári rendelettel beköszöntött alkotmányos kisérlet után a vármegye aljegyzővé választotta. E minőségben bízta meg Heves vármegye azzal, hogy szerkessze meg a vármegye Emlékiratát, a melyben az 1849–61-ig terjedő időközben, az elnyomatás évei alatt történt nevezetesebb események foglaltassanak. Mikor munkálatát a vármegye közgyűlésén felolvasta, mindenkire oly mély hatást gyakorolt, hogy rögtön tiszteletbeli főjegyzővé választották. 1861-ben visszalépett az egész tisztikarral, de 1865-ben újra visszatért a közigazgatás szolgálatába s 1869-ben valóságos főjegyző lett. E tisztében az a kitüntetés érte, hogy vármegyéjének közönsége hálából aranytollal tisztelte meg. Az 1880-as években egyhangúlag a vármegye alispánjának választották s e méltóságát 1897-ben hagyta ott, azóta Egerben élvezi a nyugalmat.
Költeményes kötetei: Szabadság-dalok (Pest, 1849). – Zalár költeményei (Pet, 1854). – Borúra derű (Pest, 1860). – A honvédvilágból (Bpest, 1898). – Legújabban Összes versei 1902-ben. – Néhány balladája (Zizim, Bánk-bán) az elsők között is megállja helyét. – Költői elbeszélése: Szilágyi haragja (az újabb epika jeles terméke. – 1909-ben jelent meg az ősz költő legújabb kötete: Emlékek és emlékezések czímmel.
