Irodalom.
Irodalom.
A selmeczi és selmeczvidéki bányászat gazdag irodalmát illetőleg, a következő jegyzéket sikerült összeállítanunk, a mely 1889-ig bezárólag lehetőleg teljes. Az azóta idevonatkozólag megjelent munkák sorozatát – a mennyire lehetett – szintén közbeiktattuk.
Abel J. Die Neu-heil. Dreikönig Stollner Goldbergwerke zu Eisenbach bei Schemnitz in Ungarn. (Öst. Zft. f. Berg- u. Hüttenwesen. 1855.)
Achatz M. Geologisches Profil über die Segen-Gottes-Grube in Schemnitz. (Verhandl. d. k. k. Geol. Reichsanstalt. XVI. köt.)
Andrian v. F. Fr. Das südwestliche Ende des Schemnitz-Kremnitzer Trachitstockes. (Jahrb. d. k. k. gesl. R. A. 1866.)
Balás P. Neue Mineralvorkommen von Hodritsch. (U. o. IV. köt.)
Becker E. Journal einer bergmännischen Reise durch Ungarn und Siebenbürgen. – Tryberg. 1815.
Beudant F. S. Voyage Mineralogique et geologique en Hongrie, pendant l’anné 1818. Paris. 1822. Német ford. Kleinschrod. C. Th. Leipzig. 1825.
Bothár Gy. Az Ó-Antaltárnai Ede reményvágat geologiai szelvénye. Selmeczbánya. 1888.
Born I. Briefe über mineralogische Gegenstände auf einer Reise durch das Banat, Siebenbürgen, Ober- und Nieder-Ungarn. Frankfurt u. Leipzig. 1774.
Böckh J. Hiv. Jelentés az 1885. évi budapesti országos kiállításról. I. és II. köt. Budapest. 1885.
Cotta B. Die Erzgänge von Schemnitz in Ungarn. (Öst. Zft. f. B. u. Httw. 1861.)
– Ungarische und Siebenbürgische Bergorte. Leipzig. 1862.
– u. Fellenberg E. Die Erzlagerstätten Ungarns und Siebenbürgens. Freiberg. 1862.
194Cseh L. A vihnyei Ó-Antaltárna-bányatelep földtani viszonyai. Földt. Közl. 1886.
– Geologiai részletek a Ferencz császár-altárnán, a tárna szájától Pjerg-aknáig. Selmeczbánya. 1888.
Dehrer M. A II. József-altárna Selmeczen. Term. Tud. Közl. X. köt.
Esmark. Kurze Beschreibung einer mineralogischen Reise durch Ungarn, Siebenbürgen, Banat. Freiberg. 1798.
Faller G. Das Vorkommen von Zinnober in Schemnitz. (Öst. Zft. f. B. u. Httw. 1860.)
– – Der Grünergang in der unverritzten Teufe. (U. o.)
– – Wichtigere Unternahmungen, Betriebs-Erweiterungen und Neubauten bei dem Berg. u. Hüttenwesen des niederungarischen Bergdistriktes. (Bert. u. Httm. Jahrb. 1861.)
– – Ueber das Abteufen und die Bohrarbeit im Amalienschacte. (U. o.)
– – Vorkommen von Quarzgeschieben im Grünergange. (Öst. Zft. f. B. u. Httw. 1861.)
– – Neues Zinnerzvorkommen in Schemnitz. (U. o. 1862.)
– – Eine neue Ansicht von Schemnitz. (U. o. 1863.)
– – Schemnitzer Metallbergbau in seinem jetzigen Zustande. (Berg-u. Httm. Jahrb. 1864.)
– – Erste Schalenförderung beim Schemnitzer Bergbaue. (Öst. Zft. f. B. u. Httw. 1864.).
– – Der Schemnitzer Metallbergbau. Schemnitz. 1865.
– – Geschichte d. k. Berg. u. Forstakademie in Schemnitz. 1865.
– – Ueber alte Schlägel und Eisenarbeiten. (Öst. Zft. f. B. u. Hw. 1868.)
– – A régi vésett bányavájatok maradványairól. (M. mérn. é. Ép. Egyl. Közl. 1868.)
– – Geschichtliche Notizen über die Schemnitzer Berg. u. Forstakademie. (B. u. Httm. Hajrb. 1869.)
– – Ueber den moderstollner Bergbau. etc. (U. o. 1869.)
– – A selmeczbányai fémbányászat legérdekesebb és megtekintésre legméltóbb tárgyainak összefoglaló átnézete. Selmeczi akad. emlékkönyv. 1871.
Fessl H. Paragenesis d. Gang-Mineralien auf der Umgebung von Schemnitz. (Jahrb. d. k. k. geol. Rt. XVI.)
Gessel S. Jelentés a Selmeczbányán és környékén eszközölt részletes bányageologiai felvételekről. (Földt. Közl. 1884.)
– – Selmecz környékének részletes földtani térképe. Budapest. 1884.
– – Jelentés a Selmeczbánya és Szélakna környékén 1884. évben eszközölt részletes bányageologiai felvételkről. (Földt. Közl. 1885.)
Gretzmacher Gy. Das Grubenunglück in Hodritsch. (Öst. Zft. f. B. u. Hw. 1879.)
Haidinger W. Geognostische Uebersichtskarte der österr. Monarchia. Wien. 1845.
– – Geologische Uebersicht der Bergbaue der Österr. Monachia. Wien. 1855.)
Hauch A. Zinnober v. Schemnitz. (Jhrb. d. k. k. geol. R. A. V. köt.)
Hauer F. u. Foetterle F. Geologische Uebersicht der Bergbaue der österr. Monarchie. Wien. 1855.
Hegedüs P. Az Istvántelér és mellékerecseiről. Selmeczbánya, 1889.
Herzog Ö. A selmeczi bányavasút. M. Mérn. és Ép. Egyl. Közl. (1874.)
Hussak E. Beiträge zur Kenntniss der Eruptivgesteine von Schemnitz. (Sitzbericht. d. k. k. Ak. d. Wissenschaft. 1880.)
Kachelmann J. Alter und Schiksale des ungarischen, zunächst des Schemnitzer Bergbaues. Pressburg. 1870.
– – Gesschicte d. ungarischen Bergstädte u. ihrer Umgebung. Schemnitz. 1853–1867.
Krickel J. Wanderungen von Wien über Pressburg und Tirnau in die Bergstädte Schemnitz, Kremnitz u. Neusohl. 1831.)
Lipold M. W. Der Bergbau von Schemnitz in Ungarn. Wien. 1867.
– – Geolgoische Aufnahme des Schemnitzer Distriktes. (Jahrb. d. k. k. geol. R. A. IV.)
– – Literatur über den Bergbau von Schemnitz. (U. o. 16. Verh.)
– – Karte über die Erb- und wichtigeren Stollen und Läufe des Windschacht-Schemnitz-Dillner Grubenbaues in Ungarn. (U. o. Verh. 67).
Liszkay Gusztáv. A Selmeczi II. József altárna géppel való furatása. (Bány. Koch. Lapok. 1871.)
– – A hodrusbányai szerencsétlenség. (Bány. Koh. Lap. 1879.)
– – Selmeczvidéki ásványok előfordulásáról. (Bány. Koh. Lapok. 1880.)
Markus L. nach Richter G. der Betrieb mit Gesteinbohrmaschinen im Josephi II. Erbstollen zu Schemnitz. (Öst. Zft. f. B. u. Hw. 1875.)
Martiny J. A vihnyei Szt.-Háromságakna körüli mélyművelés. Selmeczbánya. 1888.
Meyer V. Der Gestein-Bohrmaschinen-Betrieb am kais. Joseph II. Erbstollen in Schemnitz, mit vorzugsweiser Berücksichtigung des maschinellen Theiles desselben. (Öst. Zft. f. B. u. Httw. 1879.9
Paul K. Geologische aufnahme von Kozelnik, Bazur, etc. (Jahrb. d. k. k. geol. R. A. 15)
– – Der östl. Theil des Schemnitzer Trachitgebirges. (U. o.)
195Péch A. Jelentése a selmeczi és diósgyőri kerületben és Rézbánya vidékén létező állami bányák és kohók állapotáról. Budapest. 1873.
– – II. József altárna áttörési ünnepe. B. K. L. 1878.)
– – A hodrusi Lipót-akna égése által történt szerencsétlenség. (U. o. 1879.)
– – A tudományok haladásának befolyása a selmeczvidéki bányamívelésre. (M. Tud. Ak. 1881.)
– – Alsó-magyarország bányamívelésének története. Selmeczbánya–Budapest. 1884.
– – A selmeczi bányavállalatok története. Budapest. 1884–1887.
– – A selmeczi bányászat multja, jelene és jövője. (B. K. L. 1888.)
Pelachy F. Nándor-koronaherczeg-altárna. (Földt. Közl. 1888.)
Pettko J. Geologische karte der Gegend von Schemnitz. Wien. 1853.
– – Geologischer Bau des niederungarischen Montanbezirkes. (Verh. f. Naturk. 1866.)
– – Észrevételek Selmecz vidékének geologiai térképéhez. (Földt. Közl. 1871.)
– – Érdekesebb geologiai pontok Selmecz környékén. (Földt. Közl. I.)
– – Schemnitz und Kremnitz als erhebungs-Krater. (Berichte u. d. Mitth. v. Fr. d. Naturw. i. Wien. III.)
– – Geologisches alter der Schemnitzer Erzänge. (U. o.)
Platzer F. A selmeczi második József-altárna fúrógéppel való vájása. (B. K. L. 1871.)
– – Adatok II. József-altárna üzemének történetéhez. (U. o. 1872.)
– – Ó-Antaltárna ismertetése. (U. o. 1872–1873.)
– – Ünnepély a II. József-altárna fővágatának áttörése alkalmával. (U. o. 1878.)
– – Észrevételek a szakmánybér meghatározására és általjában a vájári munkára vonatkozólag különös tekintettel a selmeczbányai viszonyokra. (U. o. 1882.)
– – A selmeczvidéki ércztelérek viszonyai. (Földt. Közl. I.)
Poda N. Kurzgefasste Beschreibung der, bei dem Bergbau in Schemnitz, in Nieder-Ungarn errichteten maschinen. Prag. 1771.
Pokorny W. Maschinelle Bohrarbeit im Josefi II. Erbstollen zu Schemnitz (Ost. Zft. f. B. u. Httw. 1877.)
Pusch G. G. Geognostisch-bergmännische Reise durch einen Theil der Karpathen Ober- und Nieder-Ungarns, angestellt i. J. 1821. (Leipzig. 1824.)
Rath. G. v. Eruptivgesteine von Schemnitz. (Abh. d. k. k. geol. R. A. 1852.)
– – Bericht über seine Besuche der Umgebung von Kremnitz u. Schemnitz i. Ungarn. (Sitzberr. d. niederr. Ges. 1877.)
Richter G. Géppel való fúrás Ferencz József-aknán, Selmeczen. (B. K. L. 1875.)
Schwartz O. Dr. Hőmérsék a selmeczi és siglisbergi bányákban. (B. K. L. 1877.)
Steinhaus Gy. Észleletek a selmeczi Grüner-telér települési viszonyairól (U. o. 1873.)
Sternberg K. Gr. Reise nach den ungarischen Bergstädten Schemnitz, Kremnitz, Neusohl, Schmölnitz, dem karpatengebirg und Pest. – Wien. 1808.
Szabó J. Dr. Die feierl. Eröffnung d. Jos. II. Erbstollens. (Lit. Ber. a Ung. 1878. 1879.)
– – Selmecz geologiai viszonyainak előzetes ismertetése. (Term. Tud. Közl. 1885.)
– – Selmecz geologiájának története. Budapest. 1885.
– – Geschichte der Geologie v. Schemnitz. Budapest. 1885.
– – A Selmecz-Pjerg-Stefultói bányamívelés térképei. (Term. Tud. Közl. 1887.)
– – Selmeczbányavidék ércztelér-vonulatai. (U. o.)
– – A második József altárna megnyitása. (Term. tud. társ. Ért. XI.)
– – Petrographische u. geologische Studien aus der Gegend v. Schemnitz. (Jahrb. d. k. k. geol. R. A. Verh. 79.)
Szittnyai (Szlamka) J. Adatok a selmeczi fémbányászat történetéhez. (U. o. 1882.)
– – Adatok a bélabányai fémbányászat történetéhez. (U. o. 1882.)
– – A selmeczi bányászat állapota a XIV. században. (U. o. 1885.)
Veress J. ifj. A selmeczvidéki felső Biebertárna bányaüzemének leírása. (B. K. L. 1885.)
Weisz F. A selmeczi bányász- és erdész-akadémiáról. 1848.
Wenczel G. dr. Az alsómagyarországi bányavárosok küzdelmei Nagy-Lucsei Dóczyakkal 1494–1548. – M. Tud. Ak. 1876.
– – Magyarország bányászatának kritikai története. Budapest. 1880.
Wiesner. Durchschnitt der Erzgangreviere von Schemnitz. (Jahrb. d. k. k. geol. R. A. 16.)
Wiesner A. A kozelniki szénkutatásnál észlelt mágneses tünemények. (B. K. L. 1881.)
– – A zsigmondaknai kir. bányamezőben az 1886-ik évi szeptember és október havában Hellhofittal és Dynamittal végzett összehasonlító kisérletek leírása. (U. o. 1887.)
Windakiewiz E. Versuche zur Ermittelung eines zweckmässigen Fördergedinges, mit besonderer Rücksicht auf die Verhältnisse zu Schemnitz. (Öst. Zft. f. B. u. Httw. 1868.)
– – Erzvorkommen am Grünergang in Schemnitz. (Jahrb. d. k. k. geol. R. A. 14.)
Zareczky A. Hodritscher Johann-Nepomuk-Stollen. (Öst. Zft. f. B. u. Hw. 1859.)
Zenker V. Lipótakna égése Felső-Hodruson 1879. jan.
