Erdőterület.
Erdőterület.
A vármegye területén levő erdőkben az éghajlata általában mérsékelt, a fanemek tenyészete jó és ehhez mérten az erdők átlaga igen szép és jó minőségű, lassú növésű faanyagot szolgáltat. A vármegye területén elterülő összes erdőségek kiterjedése az 1904. évben 78.841 hektár volt, a mi tekintélyes része a vármegye egész területének.
A vármegye erdőségeinek javarésze kötött birtok és így az 1879. évi XXXI. törvényczikk 17. §-a értelmében rendszeres gazdasági üzemterv szerint szakképzett erdőtisztekkel kezelendő. Azoknak az erdőknek kiterjedése, melyeknek szakavatott kezelése tehát biztosítva van, 55.096 hektárt tesz, vagyis az összes erdőterület 69.8%-át, tehát többet a vármegye területén lévő összes erdők kétharmadrészénél. Magánjellegű, rendszeres, szakszerű kezelésre nem kényszerített erdőterület számára 23.745 hektár, azaz 30.2% marad. Ezekre vonatkozik mindaz, a mit a kezelés hiányosságárül fent mondottunk, ámbár e 30%-ban is akad észszerűen és lelkiismeretesen kezelt erdő.
Hogy a vármegye erdőállományával mily rosszúl gazdálkodtak régebben és gazdálkodnak részben még ma is, mi sem bizonyítja élénkebben, mint az, hogy az erdők 98.3%-a feltétlen erdőtalajon fekszik, azaz olyan talajon, mely más mívelési ágra nem alkalmas és így egyedül erdőként értékesíthető; az oly területeken levő erdőket pedig, hol a talaj megengedte a szántófölddé, vagy egyéb mívlési területté való átalakítást, az erdőket nagyrészt már kiirották a vármegye területén, úgy, hogy azok csak 273 hektár területet foglalnak el, vagyis az összes erdőterületnek csak 0.3%-át képviselik. A 77.514 hektárnyi feltétlen erdőtalajon fekvő erdők fentartását az erdőtörvény biztosítja és így az erdők nagyobbarányú irtása Hont vármegyében már nem következhetik be. Kijelölt véderdő a vármegye területén összesen 1054 hektár van, tehát az egész erdőterület 13%-a. Futóhomokon álló erdő a vármegyében nincsen.
Az állam beavatkozásának jótékony hatása nemcsak a feltétetlen erdőtalajon levő erdők állandó fenntartásáról való gondoskodásban, továbbá a kötött erdőbirtokok rendszeres és szakavatott kezelésének meghagyásában nyilvánúl, hanem abban is, hogy az állam bizonyos átalányért saját szakközegeivel kezelteti a községi és némely más erdőket is, valamint a közbirtokosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában levő, közösen használt és kopár területeket, melyeknek gazdasági ügyviteléről az 1898. évi XIX. törvényczikk gondoskodik. Azily módon az állam kezelésébe vett erdőbirtokok száma 1904-ben 292-re rúgott, úgy, hogy a balassagyarmati m. kir. erdőhivatal Hont vármegye területén 153az említett törvényczikk alapján 15.436 hektárnyi erdőségeket kezelt; az ennek fejében megállapított évi átalány 7.970 korona volt.
Hont vármegye volt különben az első, mely a kopár területek befásítását még a törvény életbelépte előtt elrendelte.
Az erdészeti üzemtervek, illetőleg az erdőtörvény alapján a kötött erdőbirtokokon 1323 hektár lett volna az 1904. évben erdősítendő, tényleg pedig erdősítés alá került 799 hektár. a magánjellegű, tehát rendszeres kezelésre nem köteles erdőkben az erdősítendő terület 863 hektár volt, melyet tényleg, 57 hektár hiján, mind be is erdősítettek. Elő nem írt erdősítés is volt az 1904. évben a vármegye területén és pedig 37 hektáron.
