Vadászat.
Vadászat.
E táblázatban mindenekelőtt a tölgy számbavehető háttérben maradása tűnik fel. Egy-két megszakítással, a tölgyerdők is állandó, lassú csökkenést mutatnak. Az 1893. évben még az erdőségek 78.0%-a volt tölgy, ma azonban már csak 74.6%. A bükk- és egyéb lomberdő állománya az utolsó tizenkét évben eléggé szépen emelkedett, úgy, hogy ma körülbelül 1077 hektárral nagyobb területet foglalnak el ezek a fanemek, mint tizenkét évvel ezelőtt. A bükk- és egyéb lomberdők részesedése 21.2%-ról 24.1%-ra emelkedett. Ugyancsak szép emelkedést mutat a fenyőfa. Míg 1893-ban az erdőterületnek alig 0.8%-a volt a fenyves, addig ma már az erdő-terület 2.3%-át képviseli.
A vármegye területén a vadászat a terjedelmes erdőkben igen szép. Tekintélyes számban fordúl elő a szarvas, különösen pedig az őz. A vaddisznó, kivált a vármegye éjszaki vidékén, a selmeczi, bakabányai és börzsönyi hegyekben található és nem ritkán jelentékeny károkat is okoz. A madárvilág is gazdag. A fogoly igen nagy mennyiségben fordul elő és a fáczán is számos. Császármadár szintén akad. A vizimadarak azonban csak kisebb mennyiségben vannak képviselve. Ezek között leggyakoribb a vadrucza, míg a többi madárfaj inkább csak szórványosan fordúl elő. Vízi szalonka csak elvétve kerül a vármegye területére, de az erdei szalonka, a nagy erdőségekben, gyakoribb.
A kártékony emlős vadak között a róka és a menyét a legjelentékenyebbek. Előfordúl a nyest, görény és a borz is. Medve a vármegye területére ritkán téved.
Pontos és teljesen megbízható adatok az elejtett vadakra vonatkozólag nincsenek, minthogy nem mindenhol vezetnek lőjegyzéket és még kevesebb helyeken vezetik azokat pontosan. Mindazonáltal nagyjában tájékozást nyújthatnak a vármegye területén elejtett vadakról az alábbi adatok, melyekre nézve meg kell jegyeznünk, hogy azok a fentemlített körülmény következtében inkább felfelé egészítendők ki.
A m. kir. beszterczebányai erdőfelügyelőség adatai alapján az 1903. év folyamán az alábbi vadmennyiség került egyes fajok szerint lelövésre;
I. Hasznos vadak:
| Szarvas | 63 |
| Őz | 182 |
| Vaddisznó | 65 |
| Mezei nyúl | 3400 |
| Császármadár | 33 |
| Fáczán | 232 |
| Fogoly | 4953 |
| Fürj | 571 |
| Haris | 105 |
| Vadlúd | 8 |
| Vadrucza | 165 |
| Erdei szalonka | 293 |
| Vizi szalonka | 5 |
| Vadgalamb | 96 |
| Fenyves és huros rigó | 65 |
| Különféle szárnyas | 30 |
| Összesen | 10.266 |
II. Kártékony vadak:
| Borz | 19 |
| Vidra | 6 |
| Vadmacska | 50 |
| Róka | 304 |
| Nyest | 60 |
| Görény | 42 |
| Menyét | 210 |
| Különféle emlős | 57 |
| Sas és keselyű | 34 |
| Sólyom, kánya, ölyv, vércse | 443 |
| Bagoly | 54 |
| Varjú, szarka | 1050 |
| Különféle szárnyas | 448 |
| Összesen | 2777 |
Végösszegben tehát 13.043 darab vadat ejtettek el a vármegye területén, a mi szép eredmény.
A vadászterületek vadállomány és érték szerint is igen különbözők. Kivált egyes nagybirtokosok vadászterületei szép vadállománynyal rendelkeznek és szép bért érnek el gyakran a vadászterületükért; míg a kevésbbé gondozott területekért természetesen a fizetett bér is jóval kisebb. Általában a vármegye területén az elért bérösszeg kielégítő.
Az önálló vadászterületek hányada a vármegye területén körülbelül az összes vadászterület egy harmadára tehető.
