Alsóbágyon.
Alsóbágyon.
Alsóbágyon, azelőtt Badin, tót kisközség a Varbók patak mellett, 37 házzal és 193 róm. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása Korpona, postája Csábrágvarbók. Alsóbágyon már a XII. században ismert hely volt és azon hetven falú között szerepel, melyeknek dézsmáját Márton érsek az esztergomi káptalannak adta. A község első urai a Huntok voltak, kiknek idejében Alsóbágyon a csábrági vár tartozéka volt. Később IV. Béla király a bozóki prémontreieket gazdagította e faluval; ebben az adománylevelében a község neve Budoun alakban szerepel. A mohácsi vész után Balassa Zsigmond, az egész bozóki uradalommal együtt, ezt a falut is erőszakkal elfoglalta, Ferdinánd király pedig később megerősítette őt a birtokban. Balassa halála után, özvegye révén, a Fánchyak lettek a község urai, a kik a XVII. század derekáig maradtak e birtokukban, mígnem Szelepcsényi György érsek az egyház részére visszaszerezte azt. Ma nincsen nagyobb birtokos a faluban. Alsóbágyon róm. kath. temploma a XVI. századból való.
